Cselényi Béla: mind lábadoznak

völgy utca 9-11.

ujjaim között
eldobható golyóstoll
jegyzi az álmom

a völgy utcában
ugrándozást álmodtam
és festékszórást

fehér vascsövek
óvó foglalatában
jegyzetelgettem

s az ejtőernyős
aki nem ugorhatott
s az alpinista

aki többé nem
hághat a fehér csúcsra
mind lábadoznak

azt is álmodtam
hogy második jános pál
ágyamnál térdel

idős orvosnő
a nősüléstől óvó
altatót nem nyújt

cirmos gyógycicák
írnak le nyolcasokat
papucsom körül

elkótyavetyélt
romhalmaz lett a kórház
de a betegség

köszöni megvan
belvárosba költözött
néhány évre rá

Budapest, 2019. VI. 29.

a temetőbe
gyökértelen keresztet
suttyomba’ belop

és mi haszna van
a honfoglalásából
pótszék a mennyben

támla nélküli
lehajtható ülésen
várni az angyalt

Budapest, 2019. VI. 30.

2019. július 2.