B. Tomos Hajnal: Boldogság az utcán

Egy borostás arcon
láttam meg a boldogságot,
– vakságból gyógyult gyerek
bámulja így először az eget –

ott feküdt lazán,
mint kibe pár perce
már beköltözött
a mennyország,
gyöngyöző homlokán
talán most simul semmivé
jó s gonosz közt
az egykori határ –

félig telt palackon
nyugszik a boldogság feje
s álmodja a jövőt,
mint csecsemő
a puhán duzzadó emlőn.