2019. július 7–14.

Hamarosan kezdetét veszi a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely szerves részét képezi a csíki, erdélyi nyári programoknak, évente több ezer személyt szólítva meg. A fesztivál idén július 7–14. között zajlik, programja a Joannes Kájoni 390 emlékév részeként a ferences szerzetes munkássága előtt tiszteleg. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, társszervezője Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az emlékév gondolata a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervező csapatában, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) munkatársaiban született meg, ugyanis a fesztivál létrejöttét annak idején szintén Kájoni-emlékezet ihlette. A fesztivál előfutára az 1979. szeptember 20-án, a Mikó-vár udvarán tartott In memoriam Joannis Kajoni című emlékhangverseny volt, amelyet Miklóssy Vári Vilmos botanikus, muzeológus kezdeményezett Kájoni János születésének 350. évfordulójára.

A kezdeményezés végül több lett egyetlen koncertnél, a régizene országos fórumává vált.

– Az első Csíkszeredai Régizene fesztivált 1980-tól számoljuk, ekkor már fesztivál jelleget öltött, néhány együttes fellépésével. A következő években egyre népszerűbb lett a fesztivál, majd a kommunista rendszer 1986-ban betiltotta, és a szervezők ki lettek utasítva az országból. 1990-ben indult újra, mára a legnagyobb és legismertebb hazai régizene fesztivállá nőtte ki magát – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője.
A 17. századi ferencesrendi szerzetes, zeneszerző, orgonaművész és -készítő, botanikus, építész, nyomdász és könykiadó szellemisége végigkísérte a Régizene Fesztivált, az erdélyi zene és Kájoni János zenei hagyatéka minden évben jelen volt a fesztivál műsorának kínálatában, így nem volt kérdés, hogy az idei fesztivál témája az emlékévhez igazodva eköré épül majd.
– A fesztivállal egyidőben zajló Régizenei Nyári Egyetem orgonakurzusa az ogonaépítő és orgonista Kájoni előtt hajt fejet, előadásokban idézzük fel alakját, a tananyag is a zenei örökségére épül, mint ahogy a fesztiválon fellépők is valamannyien reflektálnak Kájonira. Izgalmas a felkészülés időszaka, mind a fellépők, mind a szervezők részéről, kutatási és tanulási folyamat, és reméljük, hogy ritka zenei és kultúrtörténeti élményben lesz része a közönségnek – tudtuk meg Ferencz Angélától, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzserétől.

Zenei élet a korabeli Erdélyben

A Kájoni-kódex bizonyítja, hogy Erdélyben négyszáz évvel ezelőtt is olyan zenei élet zajlott, amely ötvözte a nyugat-európai és a jellegzetesen erdélyi műzene alkotásait.
– A kor legnevesebb európai zeneszerzőinek művei mellett a kódexben megtalálhatjuk a „mi zenénket” is, azaz a magyar nemesség zenéjét, amely nem tartozik sem az európai értelemben vett barokk zenéhez, sem a népzenéhez. Ez a nemesi kultúra részét képező muzsika számunkra ma is jelentős értéket képvisel.
A tudós ferences szerzetes zenei hagyatéka révén beleélhetjük magunkat a négyszáz évvel korábbi Erdély hangulatába, az erdélyi főurak által játszott, táncolt vagy hallgatott zene varázslatába – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője. (A Fesztivál hírleveléből)