1. Ady András: Majd ha megöregszik

Majd ha megöregszik, ami egyelőre
bármi és bármikor lehet, az elsők,
akik nem fognak rá figyelni,
nem veszik többé észre…
az elsők a nők lesznek.
Ami, elvileg, nem
lenne
különösebb baj,
a hangsúly sosem a
mellmarkolás, a gyerekgyártás,
a nőhasználat volt, nem… a fontos
a figyelem, az elhitt jog és vélt szabadság,
hogy figyelhette őket. Persze, ha és csakis ha
viszontfigyelték.
A rozzant férfiaknak

nem kell földön heverniük,
nem szükséges a műcsípő, tipegés-
társnak a bot, „tisztes őszes halánték”
se, az sose volt, pláne nem lesz ajándék…
csak diszkrét és egyre erősödő földszag,
hant-duft szükséges, havonta, évente
erősödően…
És törökülésben ült, és előtte egy bögre
dögerős fekete, gyomorsava volt, volt
kedve is de nem itt, nem ekkor…
ahogy a zacchoz közeledett
a kávészint, hogy a zaccho
az ajka, a zacch a bögre
dőlésszöge, zacc-zac-za-zzz…
egyre ilyen vadságokon
filózott.

Fotó: Márton Ildikó

2. Cseke Gábor: Törökösen kérte s úgy itta

Törökösen kérte s úgy itta, mohó lendülettel
lezúdítva torkán a selymes ízű kávét
– pedig ráért -,
de kíváncsi volt, mit jövendölnek majd a zaccból
(bár tudta: csupa heccből
ígérnek majd számára sikeres jövőt, házasságot és szépen gyarapodó vagyont –
kerttel, teli pincével, aktív kutyaóllal tetézve)
a szépen kirajzolódó törésvonalakon végigsiklott a tekintete,
sejtette, hogy azok majd számításba kerülnek
a jós kezében

hitt a vonalakban, mélység és magasság tekervényes
labirintusában – minél nagyobb a cikornya, annál jobb
az utókornak, mely könnyen eltéved a múltat követve
– ha egyáltalán él benne a szándék,
s nem a nyomokat készül eltörölni
visszafelé lépdelve fokról fokra
áruló jelről jelre,
letarolni végleg azt, ami volt…

1. Gergely Tamás:
   2019. július 6. 04:51

   Zaccho? Új anatómia, lelki