Bocsájtsd meg, ha veled voltam
s hogy én mégis mást daloltam.
Bocsájtsd meg a szép szavakat.
Bocsájtsd meg a rút szavakat.

Egyszer majd úgyis minden feledésbe merül,
s ami megmaradt az az életbe menekül.
Te majd mész egyedül utadon.
Én is megyek majd párhuzamos utamon.
De a párhuzamos a végtelenben összeér,
s ott megint szeretlek téged én.

Bocsájtsd meg, hogy szerettelek,
s hogyha mégis bántottalak.
Bocsájtsd meg a rút szavakat.
Bocsájtsd meg a szép szavakat.