(vers Akárkiről)

Ne ássátok őt el,
ne hulljon ő széjjel!
Ne ássátok őt el,
ne haljon az Éjjel!

Legyen a Másnapban
Ember, ember fia.
Legyen a Másnapban
új emberek atyja…

Ő mert s énekelte,
mit a szíve diktált.
Ő mert s énekelte
énekét, hát ez fájt?!

Nem várta, hogy ti őt
föld alá ássátok,
de várta, hogy ti őt
fölmagasztaljátok.

És hogy megértsétek
– ne hulljon ő széjjel -,
és hogy segítsétek
– ne haljon az Éjjel,

hanem világítson
e bús szürke fákra.
Hanem világítson,
égjen, mint egy fáklya.

S ha hamvadó parazsa
új lobot vet másban,
ha hamvadó parazsa
szikrát fog a Mában,

fussatok Új Tűzhöz!
(Hulljon teste szájjel.)
Fussatok Új Tűzhöz!
(Tűnjön el az Éjjel.)