Elekes Ferenc: A költő fia

– Milyen cigarettát tetszik szívni?
– Piros a doboza.
– Az finom cigaretta lehet. Tetszik adni egy cigarettát?
– Hány éves vagy?
– Nyolc. Be van töltve. Augusztusban. Jó buli volt.
– Tudod, hogy gyermekeknek nem szabad cigarettázni?
– Tudom. A tanítónéni nem is engedi. Rosszféle. Vörös a haja és kopog a cipője. De apám jó ember. Ő megengedi. Van úgy is, tőlem kér. Olyankor nincs pénze, tetszik tudni? De amelyiknek kék a doboza, azt nem szereti. Túl gyenge neki. Azt mondja, nőknek való és esetleg gyermekeknek, ha való.
– Mivel foglalkozik a te apád, hogy ilyen jól ért a cigarettákhoz?
– Csak ül otthon és verseket ír. Azt mondja, költő, de ezt én nehezen hiszem.
– Miért hiszed csak nehezen?
– Sokszor azt mondogatja, valaki jár a fák hegyén. És mostanában furcsán is viselkedik.
– Mi a furcsa benne?
– Amikor nagyon megunja magát, vagy mérges, azt mondja, kimegy és leüt valakit.
– Ütött már le valakit?
– Lehet, hogy ütött, de azt is nehezen hiszem. Mondtam magának, jó ember… Akkor tetszik adni egy cigarettát? Ha nem, hát akkor annyi, csókolom.

Forrás. A szerző Facebook oldala

2019. július 11.

Szóljon hozzá!