Farkas József György: Magyar kórház – Korea

A koreai háború (1950–53) volt az első súlyos fegyveres összecsapás a második világháború befejezése után, tönkretette az ázsiai ország gazdaságát, teljes ipari potenciálját. Korea északi és déli fele egyaránt romokban hevert, a háborúban milliók pusztultak el, tömegesen haltak meg a sebesültek a vérveszteség, a legyengülés, a járványok és az ellátatlanság következtében.
A magyar kormány kezdeményezésére még 1950-ben a magyar dolgozók által „felajánlott” összegekből egy hadikórház felállítását határozták el, amelyet Rákosi Mátyásról, az (akkor már egyetlen)  párt főtitkáráról neveztek el. A kórházat az 1953. évi fegyverszüneti megállapodásig az Országos Béketanács tartotta fenn, majd ezután az Egészségügyi Minisztérium éves költségvetési tervében szerepelt, ebből fedezték a kórház berendezését, felszerelését, műszer- és gyógyszerszükségletét, valamint a magyar egészségügyi személyzet kiutaztatásának költségeit.

A Rákosi Mátyás Kórházban 1950–57 között nyolc orvos-egészségügyi csoport váltotta egymást, az intézményt többször kibombázták. Néhány költözést követően, a háborút lezáró fegyverszünet után 1954-ben áttelepült Szorivonba, ott még három évig működött, kifejezett phenjani kérésre. (Külön történet, hogy a románok is kórházat küldtek Koreába, a személyzetét erdélyi orvosokból verbuválták, így azok tudtak kommunikálni a magyar kollégákkal, a felügyelő céllal kirendelt román „specialisták” rémületére…)

A szocialista országok által a háború idején létesített kórházak közül a magyar most is működik. A kórház kertjében felállított kőoszlop emlékeztet a magyar egészségügyi csoport áldozatos tevékenységére. Az emlékoszlop a koreaiak szerint „a magyar és a koreai nép örök barátságának a szimbóluma”.
A magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetői, Szenczy Sándor elnök (képünkön) és dr. Szilágyi Béla főigazgató 1998-ban jártak először Észak-Koreában. Az adományosztást a régi magyar kórházi kapcsolat felelevenítése tette lehetővé.

Felkarolták a szorivoni (angol átírásban Sariwon) árvaházat és a gyermekotthont, ahol 180–180 gyermekre fűtés és élelem hiányában gyakorlatilag a halál várt. Éppen 10 évvel ezelőtt a Baptista Szeretetszolgálat kénytelen volt befejezni a „Fogadj örökbe!”-programon keresztül Észak-Koreába irányuló támogatások gyűjtését, egyes intézmények támogatását azonban Phenjan továbbra is engedélyezi.


Köszönöm a magyar baptistáknak, külön Kolozs Nagy Jánosnak a segítséget.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

2019. július 14.

Szóljon hozzá!