Hamarosan megjelenik a Magyar Napló kiadásában, a nemrég indított Rádiusz Könyvek sorozat – a sorozat arculatának tervezője különben a kolozsvári Árkossy István – 2. köteteként Cseke Péter irodalomtörténész és közíró Az emlékezet feltámasztása című kötete (válogatott és újabb tanulmányok). Itt jegyezzük meg, hogy a szerző 2020 januárjának végén tölti be 75. életévét – a könyv egyfajta útjelző összegzője az eddigi eszmetörekvéseknek. Alább a készülő könyv fülszövegét és fedőlapját, illetve tartalomjegyzékét közöljük.

*

A nyolcvanas évek második felében elsősorban cenzurális okai voltak annak, hogy a közösségi önszerveződés modellértékű tapasztalatai közkinccsé válhassanak. A Kriterion műhelyében mintegy húszra szaporodott azoknak a műveknek a száma, amelyek aztán Tiltott könyvek – szabadon barna haskötővel láttak napvilágot 1990-et követően. Minek következtében úgy vágtunk neki a harmadik kisebbségi életkezdésnek, hogy eleve nem támaszkodhattunk a két világháború közötti életstratégiák tanulságaira.
Már a kilencvenes évek végén jártunk, amikor Domokos Géza – a Magunk revíziója újrakiadása alkalmával – a Korunk hasábjain ezen töprengett: „hogyan lehetséges, hogy a hetven-hetvenöt évvel ezelőtt feltett kérdések ma is ismerősen csengenek, az akkor megfogalmazott ajánlatok, az abban az időben helyesnek vélt kivezető utak a tétlenségből, a Trianont követő bénultságból ma is járhatónak tűnnek?” Nem kétséges, hogy a diktatúra által előidézett történelmi amnézia feloldásához nagyobb időtávlat szükségeltetett, mint amit az 1990-es „időrobbanás” lehetővé tett számunkra. Emberöltőnél későbben pedig már az is nyomasztó mulasztásaink közé tartozott, hogy nem volt erőnlétünk a színét váltó diktatúra ellenünk dolgozó szereplőinek elszámoltatásához.
Cseke Péter „visszaszámoló” és „előre tekintő” kötete hozzásegíthet ahhoz, hogy a maga valós dimenzióiban – magasságában és mélységében (Haza a magasban, Haza a mélyben) – gondoljuk végig az 1990 előtti és utáni erdélyi változásokat és változatlanságokat. Ha 1989. december 22-én még azt hittük, hogy végérvényesen megszabadultunk például a félelemtől, mostanra kiderült: „a szembeszegüléssel, ellen élés-sel alanyi jogon megszerzett sz mélyes szabadságnak” nincs közösségi érvényű hatása. (Még nincs.)
A szerző szkepszise számol a „bármi megtörténhet”-tel, válaszait épp ezért tekinthetjük életigenlő reflexeink erősítőjének.
A Rádiusz Könyvek megjelentetésével a Magyar Napló Kiadó új sorozatot indított. Azoknak a „sugárzó” életműveknek – és a szerzőikről szóló monográfiáknak, tanulmányköteteknek – kíván benne otthont adni, amelyek egyedi vagy átfogó erejűnek bizonyultak a magyar irodalomban, irodalomtörténetben. A könyvcsalád rádiuszai által befogott tér a teljes világ magyar nyelvű életműveit magába öleli. Az emberi és a nemzeti lét meghatározó kérdésein gondolkodó, a történelmet átvilágító, a mindenkori emberi helyzetet lényegszerűen felismertető lírai, epikai, drámai, esszéírói és műelemző munkákat tárja olvasói elé.
A sorozat műveinek erős sugaraival segítve annak a fénynek a tudatosítását, amely a magyar irodalomból izzott fel a nemzeti és az egyetemes kultúra értékrendjének tükrébe.

*

Előzetesként a kötet tartalomjegyzéke:

I.
A megíratlan Idő barbársága
(A leletmentések „fölöttébb szükséges voltáról”)

Jancsó Béla-redivivus
Az emlékezet feltámasztása

II.
A Székesegyház-építő
(Útjaim Németh Lászlóhoz)

A szellemi otthonkereső tájékozódása
A Tanú erdélyi fogadtatása
Németh László és Jancsó Béla
A zenitre jutó Tamási írásművészetéről
Az induló Válasz és az Erdélyi Faitalok
Németh László életre szóló Ady-élménye 1918-ban

III.
Öröm és szenvedés között
(Dsida Jenővel a Kárpát-medencében)

Romlatlan arca az Erdélyi Fiatalokban
A Pásztortűz-szerkesztő üzenete
„Öröm és szenvedés” az 1937-es Dsida-évben

IV.
Beckett Erdélybe jön
(Páskándi mélynézésű tekintete)

Dsida Jenő ébresztése 56-ban
Írók rabsága és szabadsága. Páskándi Géza és Dávid Gyula párhuzamos életpályája
A drámaíró Páskándi a „régi” és az „új” Kántor-Lángban

V.
Szellemi honvédelem kisebbségben
(A szerves építkezések megszállottjai)

A három Buday
Írók közügyi küzdőtéren
Zarándokutak a Fekete Kolostorhoz
Erdélyi szépírók és képírók, akik Budapesten élték át a forradalmat
A Székely bánja írójának útja a román gulágig
A megismerés kisebbségi keresztútjain
A kézirat-véleményező Szilágyi Domokos szigorúsága
Kántor Lajos szellemi építkezéseinek hátországa
Jancsó Béla bartóki irodalomeszménye

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ