1. Cseke Gábor: Késik a reggel, késik a kávé / mellékdal/

Eszkimóföldön, északon,
ülni egy sarki teraszon,
míg vár reánk egy kutyaszán
kétezer tizenkilenc nyarán –

fölöttünk fehér éjszaka,
ki mostanig nem ment haza,
azt a kutya se keresi,
pláne, hogy ha nincs is neki…

Késik a reggel, nincs mese,
késik a kávé is vele,
ezek a sarkok ilyenek,
csak várok és csak pihenek…

Fotó: Márton Ildikó

2. Ady András: Ne adja…

Ne adja az isten, az egy, vagy egyik
sem, hogy barátkozz velem, nekem
nagyon kellett valamikor az ilyes,
de a káros szenvedélyeket nem halmozom,
ilyesmi már rég nem kell, de mit is
tennék bárkivel is, ki elkéri,
majd leviszi a blokk elé a szívem,
s esőben a csatorna alá állítja, ne
is verjen, inkább cuppogjon ki nem
száradva, igen ez amolyan…kecske és káposzta.
De mit kezdenék a meghallgatással,
főleg ha a mostani humán-készülék
apparát édesapja már lehallgatott,
és a tyúkkarom ersatz húslevesig
esett jegyzettömbjével, amint ebédidőben
bedőlt a kitárt ajtón?
Mit tennék a baráti, felebaráti szeretettel,
ha menekültek menekültjeként utálod
a menekülteket, kicsikereszt, mit tennék
a kereszteddel, mely legtöbb a véredben
bazdmegeli a szifiliszt, másra, miattad nem
jó, másra, általad nem kell?
Ne adja se isten se ördög, hogy barátkozz
velem! Mint – jövendő, úgyis már az –
emberevőnek odatolom eléd a húsom,
s mi eddig önvédelemből volt keserű,
most csak a te kedvedért fincsi pestis,
flekktífusz, kolera és ebola együttes
hordozója.

Stând la taclale cu un sine din dotare,
însuși sinele, el însuși sorbi din
cafeaua ancestrală, și se trezi cu o trezire-
tresăltare a antilopei cu șenile…
din miriști tunse de africi omnivore.

1. Gergely Tamás:
   2019. július 16. 04:59

   Ott fókazsír, s nem kávé, a jégvirág nem málé