Láng Zsoltnak

Már éppen készült ”befele énekelni”, mikor a barátja ezt súgta: ”Schade”. Mármint hogy” kár” lenne abbahagyni az éneket.

Vadmalac megállt, pontosabban megmerevedett, csakis hogy jobban hallja a biztató szót, illetve azt, hogy valóban hozzá szólnak-e. Mert messziről jött a biztatás. És be kellett annak is vennie a kanyart, merthogy a Föld kerek.

”Képzeld el, Vadmalac, mondta magának, ha az a ’schade’ kijut a világűrbe!”

Megborzongott, mert ”odakint” hideg van, űrhideg.

Meg aztán a hangját is csúnyának találták. Az övét. Más dalnokok.

Ahogy ott lenn, mégis égigérő füllel hallgatózott, meghallotta a következőt: ”dock”. ”De.”

”Dedock”, próbálgatta. Ízlelte a barátságosan hangzó szót. Szavakat. Fel kell támadnom, mint a fõnixmadár. Még tréfálni is maradt kedve:

”Dockos talán a szám?”

1. demivanna:
   2011. április 8. 11:13

   lelőtték Vadmallacot???

2. G.T.:
   2011. április 8. 11:40

   a szó is képes ölni. ölni képes

3. Keszthelyi György:
   2011. április 14. 04:07

   Vadmalac mindenhez ért: énekel, meditál, politizál. Azért szeretem.