Mikor az Isten teremtette a világot, hát teremtett ő lovat is. Ugye, meglett a kiscsikó, s azt mondja az anyjának:
– Ereszd el, hogy szaladjon!
Hát az anyja eleresztette, hogy szaladjon, s futott a kiscsikó: elszaladt, jött-ment.
No, tyúkot is teremtett, kiscsibe is lett.
– Hát azt is, no, ereszd el, hogy menjen!
Az is eleresztette, hogy szaladjon.
S azt mondja az embernek, már az asszonynak is:
– Nohát neked is született egy kisgyermek, hát ereszd el őt is, hogy szaladjon!
S hát azt mondja:
– Gyengécske, nem ereszthetem el!
– No, ha nem ereszted el, akkor egy évig gondozzad, amíg aztán tud menni!
S ezért gondozza a kisgyermeket egy évig az asszony, ezé nem lehet elereszteni, hogy szaladjon.

(Barabás Imre, Árkos, Háromszék, 1970)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001