1900 januárjában megjelent lapokban lehetett olvasni, hogy „a most kezdődő év folytán tehát a még forgalomban lévő 5 frtos és 50 frtos államjegyek el fognak tünni a forgalomból s részint öt koronás ezüstpénzek, részint 10 koronás bankjegyek fognak helyükbe lépni. Új-évtől kezdve most már mindenütt koronákban számitanak.”
Az új század tehát pénzügyi cezúrát is jelent, aminek azonban még nyomát sem leljük abban a Kincses Kalendáriumban, amit „a gyakorlati élet általános útmutatójaként” dobott piacra feltételezhetően még az új évszázad beköszönte előtt Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata (VIII., Rökk Szilárd-utca 4. szám).
Az antikká kopott-öregedett kalendáriumot Elekes Ferenc barátom küldte Marosvásárhelyről, valamikor régiségekkel kereskedett, úgy került kezébe ez a könyv is, s ebben viszont még minden árjegyzék, reklám, hirdetés, a feljegyzésekhez külön biztosított rovatok forintban és krajcárban tartják nyilván az árakat.
Ez adta az ötletet, hogy a huszadik századi ember szemével próbáljam meg némileg szúrópróbaszerűen szemlézni azt, amit e kalendárium anyagiakban és szellemiekben átmentett a lezáruló tizenkilencedik századból.

Szobor, 5 forintos havi részletre

Mindjárt a címlap bal belső lapján oldalas reklám hirdeti a Hamburg-Amerikai vonal-at: közvetlen német pósta- és gyorsgőzhajó szolgálat, Hamburg-New York via Southampton és Cherbourg. tengeri út krlbl. 6 nap. A társaság hajóraja áll 75 nagy óceánjáró gőzösből, összesen 406.600 tonna térfogattal. Majd a Hamburgból kifutó útvonalak következnek, az amerikai földrész valamennyi fontosabb célállomásába, északra és délre egyaránt.
Mint tudjuk, a Titanicot nem ez, „a világ legnagyobb gőzhajós társulatának” tartott szolgálat működtette, korábbi fénye tehát a világszerte ismert tragédiáig már érezhetően leáldozhatott.

És vajon mi lett a „Könyves Kálmán” Magyar Irodalmi és Könyvkereskedési Részv.-társ. Budapest sorsa, aki akkor divatos, nagyhírű festmények reprodukcióit hirdette „passe-partout nélkül, a művész vázlata után készült aranyozott keretben” 30 forintért, „passe-partout-val, ugyanolyan keretben” 36 forintért? A csomagolásért még két újabb forintot számoltak fel, s havi részletfizetés lehetőségét is kilátásba helyezték.
Hasonló módon népszerűsíti a kalendárium Zala György nevezetes budavári honvédszobrának ércbe öntött, kisebbített alakú változatát. „Fémtalapzatu szobor: 60 frt; fehér márványtalapzatu 70 frt. Magassága talapzattal 75 cm., talapzat nélkül 52 cm… A magyar szoba mindeddig nélkülözött oly művészi becsü alkotást mely a magyar képzőművészet maradandó becsü alkotását viszi be falai közé. De szűkölködtek ilyenben egyesületi helyiségeink, a tanácskozó-termek és az iskolák is. Ez a minden ízében magyar műemlék, melynek sikerült voltát a sajtó egyhangulag elismerte, e célra kitünően fog szolgálni. Megszerezhető 5 forintos havi részletekben is. Megrendelések Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésébe, Budapest, Andrássy-ut 21. cimzendők.”

Lampel Róbert üzletére pedig még 1904-ben is találni utalást a korabeli sajtóban, ami azt jelenti, hogy az új század elején még prosperált. Hiszen ugyanő az, aki kiadja a Radó Antal szerkesztésében az igen népszerű Magyar Könyvtár című füzetes sorozatot, amelyben a magyar- és a világirodalom jelesei, az irodalmi jelenségeket elemző legfontosabb anyagok olcsó áron megjelennek. Igaz, hogy a Lampel-vállalkozást még a századforduló előtt Wodianer Fülöp, az egykori negyvennyolcas debreceni kormány hivatalos nyomdásza és bankjegypréselője vásárolta meg, de 1899-ben ő maga is elhunyt, fiai pedig még negyedszázadon át viszik tovább az üzlet fényét, itt jelent meg ugyanis a legtöbb iskolai tankönyv, népszerű és ismeretterjesztő kiadvány. A vállalkozást végül a Franklin Társulat kebelezi be. A Kincses Kalendáriumban jelen van a Magyar Könyvtár 1899 augusztus haváig megjelent 123 füzetének a pontos listája, megrendelési útmutatóval, miszerint „Egy-egy szám ára 15 kr. Minden füzet egyenként kapható.”
Ugyanez a kalendárium hirdeti, hogy „Sikkes egyenruhákat cs. és kir. és m. kir. tábornokoknak, törzs-, fő- és altiszteknek, önkénteseknek, valamint vasuti hivatalnokoknak és postatiszteknek, csendőrségnek, tűzoltóknak, pénzügyőröknek és anyakönyvvezetőknek készítenek Blum és Társa Budapesten, IV. csak Sütő-utca 2.”, továbbá reklámokat találunk gumibabákra és játékszerekre, mindenféle „lapdá”-ra, dicsérik a Kwizda fluid gyógyerejét, illetve Buziás gyógyfürdőt, ahová vasúton jut el a rászoruló páciens, s ott kényelmes lakások, ízletes konyha, villámvilágítás és jó zenekar várják, dr. Szerényi Gyula tulajdonossal és igazgató-főorvossal egyetemben…

(Folytatjuk)

Cseke Gábor