leterített
újságpapírra kiraktam mindenem
mi eladó

a várakozás a forgatag zsivaja
annyi titkot ígér

tíz éve
elhasadt ingemen
könnyedén túladtam

nagyapám
zsíros vadászkalapja percek
alatt cserélt gazdát

a penészes cipő a napi
tíz percet siető vekker néhány bicikliküllő
már mind a másé

az újság csomagolópapírként
vándorol végül egy vak leányhoz ráadásként
benne a versem

Forrás: az ítélet születése. versek. Dacia, 1983.

1. Gergely Tamás:
   2019. augusztus 1. 05:09

   Bukarestet megvette tõled valaki?

2. Dancs Artur:
   2019. augusztus 1. 05:18

   Most olvastam a Facebook-on épp lefekvés előtt. Olyan volt, mintha a Te mesélted volna el nekem. Pedig Gergely Tamás volt az.

3. Cseke Gábor:
   2019. augusztus 1. 05:21

   Bukarest nem volt az enyém, s nem is volt éppen eladó