Demény Péter: Fohász
A vágy a tisztaság után,
miközben röfög a mocsok,
a mázolatlan máz után
kaparok és csak kaparok,
a fénytelenség elriaszt,
s a nagypofájú martalócok
is gyilkolgatják a vigaszt,
durvulnak bennem a darócok,
hogy úgy, hogy így, hogy így, hogy úgy,
szintet lépett a kisszerűség,
magadnak nem kéne hazudj,
ha martalócul is a hűség,
ha masíroznak is a senkik,
eltelik ez a délután,
szívedben frissülnek a veknik,
s a vágy a tisztaság után.
Pusztai Péter rajza