Gergely Tamás: Égbe

Mintha láthatatlan fonalak lettek volna testéhez erősítve. Hátrafordult, hogy legalább igazítsa meg őket, teremtsen – másszóval – rendet közöttük, de nem sikerült, keze a semmit fogta.
„Az emlékeim?”, töprengett.
Ám észrevette, hogy előrefele is kötik a szálak….
Ezen elmélázott egy sort.
„Hát igen – mondta magának eszmélésnyi idő után – hanem felszállnék az égbe…”

2019. augusztus 8.

Szóljon hozzá!