Táncsics Mihály temetése

„Táncsics Mihály népíró meghalt. Temetése ma 6 órakor.“ Ily egyszerű gyászjelentést adott ki hétfőn a budapesti bizottság, mely munkásokból alakulva, már hosszabb idő óta elismerésre méltó buzgósággal igyekezett egy jobb sorsra méltó lét utolsó napjait elviselhetőkké tenni. Az egyszerű hangú gyászjelentés azonban nagy számú résztvevőt csoportosított azon ravatal köré, mely a legnemesebb eszmék s lángoló szabadság és hazaszeretet bajnokát zárta magába. A gyászszertartás kevéssel 6 óra után vette kezdetét. Fapcsó józsefvárosi r. kath. segédlelkész beszentelte a koporsót, azután a nemzeti színház dalkara énekelt egy gyászdalt. Azután Bokros József, a Táncsics-bizottság derék elnöke mondott rövid, de magható beszédet, melynek végeztével megindult a gyászmenet. A temetőben frissen ásott sír előtt Herman Ottó tartott gyászbeszédet. Ezután Farkas Ede, a Táncsics-bizottság titkára rövid beszéd kíséretében elhelyezte a koporsón a bizottság koszorúját, s az öreg Vasváry Kovács mondott a résztvevő közönségnek köszönetét a család nevében. Az asztalossegédek dalkara még egy gyászdalt énekelt, miközben leeresztették a koporsót a sírba. Béke hamvaira!

Veszprémi Fügetlen Hírlap, 1884-06-07/27.

Az állandóan darócruhában járó, mindenkit kendnek szólító és minden kompromisszumra képtelen Táncsicsot a szabadságharc bukása után halálra ítélték és jelképesen kivégezték. (Múlt–kor)