Mikor az Úristen kiadta, hogy melyik mesternek meddig kell dolgozni, a kovácsnak azt mondta:
– Na, kovács, a te mesterséged nehéz, elég lesz, ha reggel het órától délután négy óráig vered a vasat!
A kovács, hogy el ne felejtse, négyest írt a kalapácsra, hetest a nyelére, hogy tudja, mikor kell felhagyni, meg a dolgot elkezdeni, a kalapács nyelét megfogni.
Mikor hazafelé haladt, hogy könnyebben vihesse a kalapácsot, a vasat fogta meg. De mire hazaért, elfelejtette, hogy megfordította. Fordítva is olvasta, ezért hozzáfogott négy órakor dolgozni és dolgozott este hétig.
Ez az oka, hogy olyan sokat kell a kovácsnak dolgozni, ha meg akar élni.

(Bodgál, 1966)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001