Jézus Szent Péterre együtt vándorút. Egy városba értek, ahon narancsot árútak. Nagyon szomjasak vótak, kértek egyet. Nem adtak nekijek. Aztán egy pusztára értek. Még inkább szomjasak vótak. A pusztán nagyon sok madarat láttak. Eccer egy vargyú szállott le elűttik, hozott nekijek egy narancsot, akit a városba kivett.
Jézus megáldotta a vargyút, hogy ezentúl a szemétdombon is meg tudjon élni. Azúta a vargyú a szemétdombon is meg tud élni.

(Tanó Tódorné, Martonfa, 1935)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001