Egyszer vót egy nagy gazda ember, innak az embernek vót egy fiacskája és száz darab juha. A gyerek járt a juhokkal. Imádkozni nem tudott, hanem a patakon szökött által:
– Ezt szököm Istennek!
Szökött vissza:
– S ezt szököm magamnak!
Arra járt az Úr Jézus Szent Péterrel:
– No – azt mondja –, Péter, ennek a gyermeknek az imádsága legérvényesebb. Mert ugrik az árkon, azt szöki Istennek, a másikat magának. Mivel ajándékozzuk meg?
Azt mondja Szent Péter:
– Uram, Teremtőm, rád bízom!
Megkérdezi az Úr Jézus a gyermeket:
– Mit kívánnál a legjobban?
Azt feleli a gyermek:
– Egy furulyát!
Az Úr Jézus abba a helybe teremtett a gyermeknek egy furulyát. Amikor belefújt, a juhok elkezdtek táncolni…

(Gurzán József, Csíkszentdomokos, 1968)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001