Cseke Gábor: E-könyv-műhely / Válogatott Vadmalac-históriák
Több hónapja foglalkoztat a gondolat, hogy Gergely Tamás barátom Vadmalac-félperceseiből e-könyvet kellene szerkeszteni. Mert ő csak ontja a Vadmalac-történeteket, de a gyümölcs is válogatva jó – az ütődött, kevésbé sikerült példányokat az ember nem rakja vendégtálra.
Meg is környékezem a szerzőt, annak rendje s módja szerint, aki megnyugtat: kazalnyira rúg a Vadmalac-történetek száma, ő összegereblyél számomra kb. 500 darabot, s abból tetszés szerint állítsam össze a magam olvasatát.
Olvasat…
Ami távolról sem egyszeri olvasást jelent, annál inkább vissza-visszatérő böngészést. Jegyzetelést. Memorizálást. Összevetést. Mérlegelést. Elfogultságok háttérbe szorítását. Értelmezést.
Válogatás…
A bizonytalanság, tanácstalanság ellen legjobb orvosság a számszerű korlátozás: adott keretbe adott számú írás kerülhet. Punktum. Nincs egyezkedés, kuncsorgás, kivételezés. Szabály van – és kész.
Ez minden esetben univerzális segédeszköz. Engem legalábbis mindig kihúzott a bajból. (Persze, ha menet közben elakadtam, még mindig egyezkedni tudtam – saját magammal, az általam állított szabályokkal.)
Így lett a készülő e-könyv vezérszava: Vadmalac 222. Tisztára kódolt elnevezés. A címbeli számsor csak úgy lüktet a belső rímtől. (A 333 meglehet, rokonszenvesebb célszám lett volna, de nem akartam tágítani a rosta likán.)
A többi már ment, mint a karikacsapás.
A válogatás elkészült.Lazításképpen a címlapon törtem a fejem, amit általában szeretek fotók felhasználásával megoldani. Már olvasás közben kirajzolódott előttem az elképzelés, hogy messze kerüljük a történet sugallta közvetlen képi világ megidézését. Vadmalacnak nem a személye, a külseje, az ábrázolatja az érdekes és a jellemző, hanem könnyed, érzelmes bunkósága. Az a látszat, ami a vadak közé sorolja ugyan, de ki is emeli abból a leszűkített világból.
Hogy is van ez?
Oláh István birtokomban lévő fotói közül egyre gyakrabban jelent meg lelki szemeim előtt egy, a nézőnek hátat fordító, vadászkalapos férfi, aki lehetne akár erdész vagy vadőr, a kép előterében ácsolt erdei asztalka, annak lapján egy gumicsizma és egy sörösüveg. Csupa keresetlen, élethű díszlet. Ha szeretném, a figurát akár Vadmalacnak is tekinthetném, ehhez viszont bele kell mélyedni a könyvbe, a sorjázó történetekbe, a Makkor világába…
Címlapkeresés és -mérlegelés közben született meg a válogatás elé szánt bevezetés. Minden további magyarázat helyett mellékelem…
Minimál mesék – Vadmalac módban
Sok-sok, rövidebb-hosszabb (de inkább az előbbi) szövegből áll össze ez a könyv, amelynek jól körülhatárolt, egymással mégis lazán interferáló színtere van. Gergely Tamás nem túlságosan népes erdei szereplő gárdája jelenti az egyik kulcsot az itt következő mesék értelmezéséhez.
Ezért jó mindjárt az elején közelebbről megismerkedni velük.
A történetek fő szereplője az ún. Makkosban (ami egy meghatározatlan terjedelmű erdő, valahol Európa közepén, se túl keletre, se túlságosan nyugatra, se túl délre, se hangsúlyosan északra) élő VADMALAC és családja, úgymint MALACKA, a feleség és KISMALAC, közös csemetéjük. Igen gyakori, távolról sem mellékes szereplő ugyanakkor Vadmalac KOMÁJA (legtöbbször csak: koma), aki az általában nehezebben értelmezhető történések idején szerencsére kéznél van és empatikusan rezonál Vadmalac gondolataira, érvelésére.
(Nagyjából ugyanezt teszi a maga helyén, bár jóval visszafogottabban és nem annyira furtonfurt, Malacka és Kismalac is.)
Az értelmezéshez azonban szükség van egy második kulcsra is, amire csak akkor bukkanunk rá, ha a műfaji besorolást illetően is tisztábban látunk. Fontos, hogy ne várjunk e szövegektől bonyolult, konvencionálisan meseszerű, sűrű szövésű történeteket. A minimál – lecsupaszított – mesék cselekménybonyolítása ugyanis egy olyan, ritkán használt mellékpályán közlekedő vonatszerelvény vonulására emlékeztet, amely kényelmesen, lassan halad előre, s bár egyre többet vesztegel, valahogy mégis sikerül továbbjutnia. Szerző alig indítja el a cselekményt, máris rácáfol kezdeti szándékaira, visszafogja magát, és csak annyit árul el a történésekből, amennyi éppen szükséges ahhoz, hogy elhiggyük: rólunk (is) szóló történeteket olvasunk – anélkül, hogy azonosulnunk kellene a könyvbeli szereplőkkel.
Olvasás közben ugyanis lépten-nyomon azzal nyugtathatjuk magunkat, hogy távolról sem vagyunk annyira érzelgősek, mint Vadmalac, se olyan pesszimisták, de még humorunk is különbözik az övétől; nálunk nem áll olyan könnyen a sírás és a nevetés, mint az ő makkosi portáján, mi nem tépelődünk annyit, amennyit ő szokott agyalni, mi jóval tájékozottabbak vagyunk a világ eseményeiben, könnyebben értünk a szóból, ráadásul nem is élünk Makkosban…
De akkor miért van az, kérdezhetnénk, hogy a lelkünk mélyén mégis a Vadmalacék pártján állunk, nekik drukkolunk, hozzájuk húz a józan ész, miközben tudjuk, hogy íróilag ábrázolt naivitásuk enyhén korszerűtlen, és nem is mindig fedi a „véres valóságot”.
Vadmalac gyakorlatilag azáltal lép be életünkbe, hogy majd mindenhez hozzászól, ami sorsunkkal, napjainkkal érintkezik, s ezt akkor is megteszi, ha látszólag semmi köze hozzá. A könyvbéli Makkosba – csodák csodája! – eljut mindenféle információ a világ dolgairól, sőt a hólabdaként duzzadó rémhírek se kerülik el Vadmalacék figyelmét. Úgy tűnik, az események manapság egyre inkább „benne vannak a levegőben”, talán ezt (is) jelenti a globalizált világ, amelyben minden pillanatban részesei lehetünk egy bolygóméretű igeragozásnak:
én fájok,
te fájsz,
ő fáj,
mi fájunk,
ti fájtok,
ők fájnak
– és ebből a fájásból aztán csak úgy dőlnek a további kérdések jobbra és balra: miért fájunk, ki okozza a fájdalmat, hogyan enyhíthetnénk e fájdalmakat, van-e egyáltalán gyógyír rájuk, vagy hosszú életeket, nemzedékek sorsát kell végigszenvednünk, ahogy azt az elődeink tették? És van-e egyáltalán remény?
A könyvben meséket olvasunk ugyan, kitalált történeteket, de lelkünk mélyéig hatolóan érezzük, hogy a Vadmalac-féle mesék nem ártatlan lelkű gyerekekhez szólnak; nem a formálódó kisember igazságérzetét és erkölcsi érzékét edzik, hanem egyszerűen ránk zúdulnak, mint a hétköznapok kéretlen ajándékai. Felnőtt olvasókként viszont tudnunk illik: mindaz, amiről Vadmalacék élete kapcsán szó esik a könyvben, bármikor megeshet velünk, környezetünkkel, a világgal.
Korunk egyik alapelve, hogy ma már semmin sem szabad meglepődni. Bármi köszöntsön is világunkra, annak jó oka és előzménye van, s nem csupán a külső körülményekben, de sokszor mibennünk is, még ha úgy tudjuk, úgy hisszük, hogy alapból ártatlanok vagyunk, elvégre mi nem tettünk semmit… Mi csak jelen voltunk, csak tudomásul vettük, csak tanúsíthatjuk az eseményeket.
Minimál mesék egy minimál világról – mondhatnánk, gondolván, hogy egy vadmalac lelkülete és értelmi viszonyhálója sosem lehet annyira bonyolult, hogy komolyan kellene vennünk.
Elvégre az ember az, aki a teremtés koronájának számít, hozzá kell igazítani a világórát, annak minden másodpercét…
A könyv szerzőjének éppen ez a ki nem mondott szándéka. Arról fogalmaz jelzés értékű történeteket, hogy senki, egyetlen élőlény, érző lélek se élhessen közömbösen, amikor világméretű káosz próbálja feje tetejére állítani a világot; ilyenkor nincsenek vétkesek és ártatlanok, viszont vannak érintettek és szenvedők, manipulátorok és balekek, ostobák és jóhiszeműek, felelőtlenek és törtetők, lelkesek és közömbösek, s vagyunk mi, valahol közöttük elkeveredve, összefonódva, öntudatlanul vagy ilyen-olyan szándékokkal. A gondolkodás, a kétkedés, a kérdezés, az értelmezés hatékony fegyverünk lehet, ha megtanulunk bánni velük az élet és a megmaradás dzsungelében.
Vadmalac nem a vadállatok és a vaddisznók szószólója igazából, annál inkább a miénk. Darabos, nem túl választékos, de jólelkű, gyermeteg és olykor orránál fogva vezethető lény. Szeret gondolkodni, nem veti meg az ételt és az élet örömeit, de ha kell, bármikor képes visszafogni magát. Nem dúvad, nem világra szóló fenyegetés, inkább felismerés.
S ha ezt megértjük, akkor mi is könnyebben válhatunk a mások szószólójává.
A Vadmalac 222 című válogatásról a könyv végén a szerző árul el adatokat:
Jelen válogatás Cseke Gábor munkája, 2019 júniusában mintegy ötszáz félperces állt a rendelkezésére, hogy a maga Vadmalac-olvasatát összehozza.
A szövegek gondozója: Gergely Éva.
Ezek a rövid alkotások a Káfé Főnix online irodalmi lapban kezdtek megjelenni, ám hamarosan a Szuhay-Havas Marianna által szerkesztett Lenolaj folytatta publikálásukat.
Beszédes István közölt belőlük egy válogatást A zselnice ideje címmel a zEtna.org-ban, annak is az „éghetetlen könyvek” sorozatában. 2015-ben Véghelyi Balázs az általa vezetett Üveghegy kiadónál jelentetett meg Vadmalac és a kitartott magas Cé címmel kötetet.
Egyperceseim, vagyis a Vadmalac-félperceseket megelőző rövid szövegeim a Változatok a döbbenetre című ciklusban jelentek meg Forrás-kötetemben (Módosítás, Kriterion), majd Láng Zsolt publikálta egyperces kötetemet a Mentornál, Latorcza kontinens címmel.
A címlaphoz a székelyudvarhelyi Oláh István fotóját használtuk fel.
Gergely Tamás
Itt jegyezzük meg, hogy közös munkánk nemrégiben elérhetővé vált a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
.
TARTALOM
Minimál mesék – Vadmalac módban / Cseke Gábor
1/ADOPTÁL
Aradi Jocónak
2/A BUG PARTJÁN
3/ÁLLOMÁS
4/A NAGY FEHÉR KUTYA
(Álom)
5/EL
6/BEETHOVEN A BUDIBAN
7/AZ ERDEI BECSÜLET
8/EINSTEIN MEG A LÁBSZAG
9/FEKETE-FEHÉR
10/GOLYÓ
11/GENGSZTEREK
12/FALAT
13/A GITÁROS
14/IGAZI
15/MADÁRDIKTÁTOR
16/LAMPEDUSA
17/KÖPNEK
18/QRVA NEHÉZ
19/ROTHADÁS, MUROK
20/STRUCCLÁB
21/A NAGY SZEM
22/TINKTÚRA
23/UTÁN
24/TEMETŐŐR
25/UTAZÁS
26/SZOMOR
27/PANTA RHEI
28/MOSOLY A SÖTÉTBEN
29/KÉRDEZ
30/A ZSELNICE IDEJE
31/HATÁRTALAN
32/HIÁNYZIK
33/ÚJ ÉV
34/VADRÓZSA
35/DÚDOL
36/LIPICAI
37/KETYEG
38/JÉZUS
39/VAKMERŐ
40/VADMALAC LELKE
41/ESZMELOJÁL
42/IDEGEN
43/WIJ
44/HAZAVISZI
45/ANGYAL
46/HOMÁLYOS ŐSZ
47/GLÓRIA
48/RÉS
49/POR
50/VADMALAC TELE
51/AKNÁK
52/KETTESBEN
53/A TEVE MOSOLYA
54/CSÍCSÍ
55/VAN IDŐ?
56/BÚCSÚZIK
57/FENTRŐL
58/HOMSZ
59/SÁSSÁ
Jocónak a messzi távolba
60/HA CSAK
61/HÓD
62/BESZÉLGETÉS AZ ISTENNEL
63/SZPUTNYIK
64/KITARTOTT MAGAS CÉ
65/A TALPA
66/NÉMÁN
Lőrincz Györgynek
67/HIÁNY
68/MALACKA
69/VÁR
70/VÁRJA A HAVAT
71/ELHÚZNAK DÉLRE
72/A LÉPE SZÁZ
73/ABSZURD
74/AZ ÖTPÉNZES
Bélának, Jocónak, Évának,
Máriónak, más erdélieknek
75/AZ „UTÁN” UTÁN
76/ÉRVÉNYES
Juhász Gábornak
77/HULLA
78/JÖTTMENT
79/ISTEN UJJA
80/KRUMPLIKÖZÉP
81/NOÉ
82/LAPUL
83/TALICSKA
84/PRIVÁT
85/ZAVAROS
86/UNDOR
Bogdán Tibornak
87/A JÖVŐ
88/A GOLF
89/VADMALAC MIKROFONJÁRÓL
Cseke Gabinak
90/A NAP MÖGÖTT
91/SZÜRREALISTA
Stegbauer Tibor ötletére
92/ÁPRILISNAK BOLONDJA
93/A SZÓ
94/A SAJÁT HANGJÁT HALLJA
95/BELŐLE EGY RÉSZ
96/AZ IDŐ
97/AZ ÖREG
98/FÁZÓS VEREBET
99/MI AZ ELEGÁNS?
100/EMPÁTIA
101/FAL
102/FEST, AMIT ÉREZ
103/FÖLDÖNKÍVÜLI
104/HATÁRA VAN
105/HOMOGÉN
106/FORGÓ
107/HOROGKERESZT
108/IRAK
109/KI A GYILKOS?
110/KETTŐS BÁNAT
111/KLÓNOZZÁK, MINT…
112/KÍVÁNOK
113/LEHULLOTT
114/KUPOLA
115/KAPAVÁGÁS
116/MESÉL
117/MEGSZÜLETETT
118/MÁS
Bodor Pál emlékére
119/NÁDIVERÉB
120/NYET
121/OPTIMISTA
122/NYUSZI
123/ROSSZ NAP
124/PETREZSELYEM
125/SZÁMÍTJÁK AZ IDŐT
126/SIKOLTÁS
127/SIRÁLY HASÁT
128/SKIZO
129/TÁJM
130/SZORÍT
131/TÖLGY
132/ÖSSZEHASONLÍT
133/TÁMADÁS
134/TÜKÖR
135/ÜNNEP
136/VILLÓDZÁS
137/EGYEN
Cselényi Béla témájára
138/VISSZA
139/HÁNY ÓRA?
140/BENT IS ISTEN
141/TÁRS
142/VALAHOL
143/MOZGÓLÉPCSŐ
144/CSILLAGPOR
145/MENNYI EGY FABATKA
146/A KÖKÖ MESÉJE
147/SODORT
148/HUMORÁNÁL
149/FÖLÖS
150/RINGLISPÍL
151/EGYBEFOLYIK
152/KÉK NEFELEJCS
153/ALMAFÁCSKA
154/MINTA
Cseke Gábornak
155/ÉKSZPÉRIMÉNT
156/HÜLYE KUTYA!
157/SZARKA
158/GYÖMBÉRIDŐ
159/LINCS
160/KERET
161/UJJAT HÚZ
162/FURKÓSBOT
163/VÉGE SZAKAD
164/ÉGBE
165/CSAK MONDJA
166/ÁGYÉKKÖTŐ
167/CSÜLÖKFILOZÓFIA
168/HÚSVÉTI MESSZIDZS
169/FEJÉHEZ KAP
170/TEKINTET
171/MAZOCHISTA
172/TÓ ÉS TEMETŐ
173/MOSLÉK
174/GAMMA
Csernobil, 30
175/AZ IDŐ PARTJÁN
176/RAGUZA
177/HELIKOPTER
178/KETTEJÜKRŐL SZÓL
179/KI AZ OKOS?
180/MALACKA ZUHAN
181/PEZSGŐ
182/NEDVZÖLD
Születésnapi ajándék
Muhi Sándornak
183/BUJA
184/CSAHOS
185/ÖL A SZÓ
186/FÉLNEK MIND
187/CSUHÁS
188/EGY MÁSIK DARAB
189/MALACKÁVAL A PADON
190/MINDKETTŐ
191/PICULÁK
192/PANTOMIM
193/TINTAHAL
194/NAPÉJEGYENLŐ
195/TORNÁDÓ
196/ÜRÖM
197/A VERS
198/VÉR, A VÉRE
199/ÁM
Dusa Ödön emlékére
200/DÓM
201/BÚVÁRSZEMÜVEG
202/AZ IGAZSÁG
203/BARACK A HOMLOKÁRA
204/FORDÍTSD MEG A LAPOT!
205/GYANAKSZIK
206/ISTENI JEL
207/KINEK A GYERTYA?
208/MÁGNESES TÉR
209/NAPFOGYATKOZÁS
210/MEGÁLLÍTJA
211/VADMALAC MEG AZ ESŐ
212/ARADI VÉRTANÚK
213/OKTÓBER
214/SÖRÉNYE
215/UGYE
216/VÁRJA MALACKÁT
217/SZEGÉNYEK
218/VIRÁG
219/ZOKNI
220/ENYHE KÖD
221/ÁTHALLÁSOS
H. I.-nek
222/ÖSSZEGEZ
Pusztai Péter rajza
2019. augusztus 17. 03:41
Hálám örökre elkísér, Gabi!
2019. augusztus 17. 09:40
Örömmel üdvözlöm a könyv megjelenését ! Gratulálok mindkettőtöknek !