Kiss Székely Zoltán: Tüzet viszek

Pálffy Tamás Szabolcs emlékének

Tüzet viszek, ne lássátok.
Kebletekbe eldugjátok.
Ott izzon most már bennetek.
Ő reszket, te reszketsz, én reszketek.

Tűzzel, vízzel múló éjben,
szerpentines messzeségben,
leemelt kalappal előtted.
Te előtted, ő előtte, én előttem.