falusi lakodalom

gyantázott hegedűszőr ád a szabadban erőt
szalmakalapban éled a képzet lajbija kék
fortyan a bogrács fő a tömegnek emberi koszt
nézik a meghívottak a bőgőt szürkül a táj

a hedonista

tétova kézzel nyúl a fügéhez ókori óbort
nyel azután az úri növendék lankad a szél
így telik el a nyári idő és jő ama tarka
holt levelekkel felcicomázott enyhe idő

határátkelés

hány tucat éve vittek az ősök át a határon
vaskerekek zakatoltak végtelenült a kopár
pusztai tájék őrtorony is volt állt katatónként
fess lobogólegyezésben rekcumozott janicsár

Budapest, 2019. VIII. 13.