Mikor a világ vége jön, akkor lehullnak a csillagok.
És jelekvel jön, az égen lesznek jelek.
Ijesztgetik az embereket. Elszárad a víz, nem lesz víz, kimaradnak az állatok. Három napig nem lesz napvilág. A vízi állatok megtámadják az embereket, sikítoznak meg minden. Az emberek félnek.
S a végén eljön egy nagy szél, az elhord mindent hét singre. Letisztítja a bűnös földet is, amelyiken mi járunk. Hét singre azt elhordja a szél. És ott, ahol a hegyek vannak, meg fog maradni laposan, és el fogja hordani a szél olyan helyre, ami sima, s ott lesznek hegyek.

(Gusa Pál, Gajcsána, Moldova, 1983)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001