A világban szerteszét élő magyarok – mint sorozatunkból is kitűnik – számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A 20. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József (1892–1975) nevét és alakját örökítették meg.

Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken ott tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.

A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljék csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt, akit húsvétkor szovjet katonák szabadítottak ki.
A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki Mindszentyt, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta. 1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban szabadult a felkelők jóvoltából. Rétsági katonák hozták Budapestre, ahol a forradalom fejleményeit és céljait saját értékelvei mentén igyekezett értelmezni, egyebek között emlékezetes rádióbeszédében. November 4-én az amerikai nagykövetségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, a Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot. Ausztriai, mariazelli „ideiglenes” sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Kolumbia fővárosának székesegyházában avatták fel azt a márványtáblát, amely Mindszenty József emlékét örökíti meg. A hányatott életű főpap nem sokkal halála előtt celebrált misét Bogotában. (A táblák mellett maga a katedrális is a világban fellelhető magyar emlékek sorát gyarapítja. A templom patrónája ugyanis II. Endre magyar király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet)

A földgömb másik oldalán, a Fülöp-szigetektől keletre, a Csendes-óceánból kiemelkedő szigetvilágban is található Mindszenty-emlék.  A 241 kisebb-nagyobb szigetből álló, főleg az idegenforgalomból élő Palaui Köztársaság 1994-ben vált önállóvá, s lett az ENSZ egyik tagállama, addig az Egyesült Államok gyakorolta a II. világháború után megszerzett gyámsági jogot az összességében Budapestnél is kisebb terület felett.  A palauiak többsége katolikus (49 százalék), illetve protestáns (21,3 százalék).

Egyértelmű, hogy amerikai kezdeményezésre vette fel Palau legnagyobb városa, Koror egyik iskolája Mindszenty József nevét, már 1949-ben, amikor Magyarországon az ominózus kirakatper folyt a hercegprímás ellen. A helyiek ma már jószerint nem is tudják, hogy kit tiszteltek meg elődeik az elnevezéssel, de változatlanul őrzik a magyar főpap emlékének ezen megörökítését.

---

Köszönöm Nagy József Ferenc volt bogotái nagykövetnek a bogotai képeket. (A veterán diplomata megjegyezte, hogy egy latin-amerikai magyarkutató szerint az egész földrész elnevezése is magyar kötődésű: Amerigo Vespucci történészt, az „Új Világ” névadóját szülei valószínűleg Szent Imre herceg iránti tiszteletük jeleként nevezték el Amerigónak.)
Nagyon köszönöm továbbá Erdős André korábbi ENSZ-nagykövet segítségét a palaui fotó megszerzéséhez.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ