Népbolondító

Elfogott a rendőrség egy látszólag előkelő kinézésű gazembert, ki egy jámbor cipészt és egy fuvarost azzal a hallatlan ígérettel csapott be, hogy ő a királynak ismerőse, és az osztály-sorsjátéknál a szám kihúzásánál van alkalmazva. Miután pedig ő a szegény népen segíteni akar, azért hajlandó közreműködni ahhoz, hogy a cipész és fuvaros egy általuk megjelölendő összeget nyerjenek. A cipész naivul kijelentette, hogy neki harmincezer forintra volna szüksége, a fuvaros pedig kijelentette, hogy ő negyvenezer forintos nyereményre reflektál. Mire a tiszteletre méltó úri ember kijelentette, hogy az esetre, ha a kihúzandó nyereményből a cipész 300, a fuvaros pedig 400 forintot ígér neki, ő kihúzza a számaikat. Ezt a két reménybeli főnyereményes boldogan megígérte, mire a szédelgő a cipésztől 10 frt, a fuvarostól 15 frt előleget kért, mit azok kevés habozás után meg is fizettek, s ezek fejében a szédelgő kis értékű sorsjegyet adott át nekik. Már éppen tovább akart illanni az élelmes csaló, de a redőrség letartóztatta őt, ki állítólag Budapestről került ide. Az ügyet és az élelmes ügynököt a járásbíróság elé tették át lapunk zártakor.

Nagybánya és Vidéke, 1899-06-11/24.