Arany János szobra
A nagykőrösi ünnep

(Kiküldött munkatársunktól)

Magyarország szellemi arisztokráciájának oly impozáns vegyülete aligha volt még együtt Nagykőrös városában, amilyen vasárnap sereglett ott össze Arany János szobra, majd a fehér asztal körül. Félszáz esztendővel ezelőtt a körösi kálomista kollégiumban tanárkodott Arany János, kilenc esztendőn keresztül nevelvén a nagy alföldi város ifjú generációját s most, hogy ötven éve annak, amikor onnan távozott, leleplezte ércszobrát a nagy magyar poéta szellemének hódoló erős körösi magyarság. Az ő szellemi magasságának a tükre volt a vasárnapi ünnep, melyen jelen volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi-Társaság, a szegedi Dugonics-Társaság, a temesvári Arany János-Társaság, a debreceni, munkácsi, szombathelyi, liptószentmiklósi és más végvidéki városok irodalmi társaságai, dokumentálván, hogy Arany János szelleme halhatatlan a magyar földön.

Stróbl mester műve a nagykőrösi Arany János-szobor. Ott helyezték el a régi kollégium tőszomszédságában. Gyönyörű ornamentikával ékesített oszlopon pihen a mellszobor, Magyarországnak talán a leggyönyörűbb és legsikerültebb szoborműve. Előtte alacsonyabb talapzaton pihen a vén gulyás, kezében a rovásos bottal, jobbján a hűséges komondorral. Az alapzathoz stílszerűen olvad egy dombormű-szalag, mely a vén gulyás temetését, a száz pár címeres ökröt s a koporsót kísérő körösi magyarokat ábrázolja. E körül a szobor körül csoportosult szeptember huszonötödikén Magyarország szellemi arisztokráciája, s ott mondta el Beöthy Zsolt, az újabb magyar irodalomnak ez a kimagasló művelője, fényes ünnepi beszédét. Az értekezés valóságos mestermű, a Beöthy Zsolt irigyelt magyar stílusával zománcozva. Az író-tudós az ünnepi beszédben azt állapítja meg, hogy Nagykőrös a kiindulási pontja Arany János örökké élő balladáinak. Szabolcska Mihály ódája szinte üdítőleg hatott a mélyen járó értekezés után. A temesvári poéta-papot szeretettel ünnepelte a közönség.

***
A nagykőrösi ünnepségekről az alábbiakban számol be kiküldött tudósitónk:

A végvidéki vármegyék küldöttei már szombaton megérkeztek Nagykőrösre, ahol a szoborbizottság vendégei voltak. Vasárnap reggel a kőrösi nagytemplomban istenszolgálat vezette be az ünnepséget. Bakó József kőrösi első lelkész, országgyűlési képviselő szolgáltatta a misét, melyen az egész ünneplő közönség jelen volt. A Budapest és Kecskemét felől érkező vendégek fogadása nagyon impozáns volt. A vendégek a főgimnáziumba vonultak, ahol villásreggelit szolgáltak föl nekik. A templom és a kollégium között lévő parkban áll a szobor. Még lepel borítja s hatalmas embergyűrü veszi körül. Külön a hölgyek, a vendégek, a szoborbizottság, a főgimnáziumi ifjúság, az irodalmi egyesületek, stb. A főgimnáziumi és tanitóképző-íntézeti énekkar a Himnusz-szal vezette be az ünnepet, majd Ádám László szoborbizottsági elnök megnyitó beszédet tartott. Elmondta a szobor történetét s az egész ünneplő közönség lelkes statisztálása mellett ünnepelték Zsók asszonyt, Bárd Miklósnak költői lelkű feleségét, Kozma Ferencné úrnőt, aki nagykőrösi tartózkodása alatt fáradhatlan agitációval lehetővé tette a szobor megalkotását. Beöthy Zsolt tartotta az ünnepi beszédet. Nagy tanulmányt írt Arany János nagykőrösi tartózkodásáról, s az értekezésben azt mutatja ki, hogy Arany János híres balladáinak az alapját képezi a költőnek Nagykőrösön töltött kilenc esztendeje. A tartalmas, mélyen járó értekezés hatalmas munkája Beöthynek. Elmondása háromnegyed órát vett igénybe s leszállván az emelvényről, mint királyt ünnepelték Beöthy Zsoltot. Szabolcska Mihály temesvári kálomista pap, a híres poéta, ódát szavalt. A hazafias poéma nagy lelkesedést keltett s ünnepeltetést szerzett írójának, Szabolcskának, akinek hazája Nagykőrös városa. Horváth József szoborbizottsági titkár a szobrot átadta, Patonay Dezső lelkész a református egyház, Bóka Károly polgármester pedig a város nevében átvette a szobrot, Pálffy Zoltán főgimnáziumi tanuló pályadíjat nyert, Arany című alkalmi költeményét szavalta el. Az ifjú diák költeménye nagyon kedves mű, és nagyon tetszett a közönségnek. Kozma Ferencné úrnő, szoborbizottsági társelnök zárta be gyönyörű beszéddel az ünnepet, köszönetet mondva az illetékeseknek az anyagi és erkölcsi támogatásért. Következett a szobor megkoszorúzása. Tömérdek koszorút helyeztek el a talapzaton, lelkes beszédekkel. A szegedi Dugonics-Társaság koszorúját Kovács János alelnök tette le a szoborra. A Szózat eléneklésével a szobor előtt való fényes ünnep véget ért. Déli egy órakor díszebéd volt a városi fürdőkert hatalmas terraszán. Horváth József a vendégeket köszöntötte föl, utána sorjában felköszöntőket mondtak: Kovács Lajos dr, Patonay Dezső, Benkó Imre, H. Kiss Kálmán, Szalay Gyula, Banóczy Antal és Bakó József képviselő, aki a sajtót köszöntötte föl ékes szavakban. Heinrich Gusztáv, az Akadémia főtitkára, Beöthy Zsolt főrendiházi tag, Kozma Ferenc képviselő, Hevesi József író és mások köszönték meg a szíves felköszöntőket. Zsók asszonyt itt is szeretettel ünnepelték s helyette huszárfőhadnagy fia köszönte meg az ünnepeltetést. Négy óra tájban asztalbontás következett, s ekkor a vendégek elutaztak Nagykőrösről.

Az eredetien magyar ételsor a következő volt:

Húsleves. Tejfeles, paprikás csirke tarhonyával. Vesepecsenye körítve. Túrós lúdgége, túrós metélt. Rétesek. Liba-, kacsa- és borjúpecsenye salátákkal és kompóttal. Gyümölcs, sajt, feketekávé. Csemői ó-Sauvignon B. Tóth Ferenc szőlőjéből. 1901-iki vörös pecsenyebor, Szarka Mihály királyi tanácsos nyársapáti szőlőiéből.

Forrás: Délmagyarország, 1910. szeptember 27., kedd (1. évfolyam, 85-109. szám) * 1910-09-27/106. szám