Pengő Zoltán minden emberi számítás szerint vasárnap óta már messze jár. Igaz, hogy gyalog, de már jócskán távol attól az élettől, amelynek útnak indulásával hátat fordított. Hiába, hogy kalandjának első állomásai abban az országban fekszenek, amelyben velünk együtt él, de egy olyan útvonalon, mely kívül esik a mi mindennapi gondjainkon, bajainkon.
Gondolatban ő már Zanglában jár, vagy legalábbis, afelé halad… A véletlen úgy hozta, hogy nincsen egyedül: Nagyenyedtől Nagyszebenig elkíséri egy jóbarátja – ne törjön rá olyan hirtelen az utazó magánya… Tegnap, szeptember másodikán interjút adott a marosvásárhelyi rádiónak, amelyben elmondta, hogy jól halad ugyan, de még nagyon az elején tart, és gondolatban nem szeretne túlságosan előre futni. Megkínozza őket a hőség, de nem szabad elfeledni: lesz még olyan időszak, melyben visszasírja a nyár végi kánikulát…

Nagyenyeden, indulás előtt; Pengő Zoltán (jobbra) és egyetemi oktató barátja, aki Nagyszebenig elkíséri. Fotó: maszol.ro

Útnak indulása előtt, facebookos naplójában elárulta, hogy „ennek a történetnek az első mozzanatára sok évvel ezelőtt, valamikor gyermek- és serdülőkorom határán került sor, amikor kézbe vettem Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor című kötetét. A könyvnek sok részletére mai napig élesen emlékszem, mondatokra, illusztrációkra egyaránt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez adta a kezdeti löketet.”
Annak ellenére, hogy az említett könyv még csak nem is jelenti a Kőrösi Csoma Sándorról szóló népszerű irodalom csúcsát. Gondolom, aki e sorokat olvassa, azt szenvedélyesen érdekli nagy keletkutató elődünk sorsa, életpályája. És amennyiben tisztán szeretne láni ebben a példaértékű életútban, akkor beleássa magát mindazon írásokba, melyek becsülettel és tisztességgel közelítik meg a háromszéki Csomakőrös fiának történetét. Ebben segítségére lehet egy igen hasznos, adatgazdag honlap, a terebess.hu, amely bolygónk keleti kultúrájának anyagi és szellemi kincseit veszi számba, nyújt bennük eligazítást. E virtuális gyűjteményben (Terebess Ázsia E-Tár) megtalálhatók azok a legfontosabb hivatkozási pontok is, melyek Kőrösi Csoma Sándor emlékét tarthatják bennünk ébren, s melyeket legtöbbször elérhetünk egy jól gondozott közkönyvtárban.

Ezen felül sikerült összegyűjtenünk néhány olyan címet is, melyek tovább gazdagítják, árnyalják Csoma Sándor-képünket, róla szerzett ismereteinket.

Fontosabb irodalmi alkotások – a honlapon említettek mellett – Kőrösi Csoma Sándorról:

* Baktay Ervin: A világ tetején, 1930 / A messzeségek vándora 1960 / Kőrösi Csoma Sándor
* Cholnoky Jenő: Kőrösi Csoma Sándor élete, 1940
* Debreczy Sándor: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete, 1938, Sepsiszentgyörgy
*Jakabos Ödön: Indiai útinapló. Kriterion, 1983.
* Szántó György. A bölcső, regény, 1929
* Szilágyi Ferenc: Kőrösi Csoma Sándor levelesládája, Szépirodalmi, 1984
* Korda István: A nagy út, regény, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1956
(CsG)

Gyalogútja második napján, szeptember 2-án Pengő Zoltán az alábbiakat tette közzé portáljának honlapján: „A tegnapi teljesítményt kicsit megfejeltük, a mai mérleg 47 970 lépés, ami 37,5 kilométernek felel meg. A gyulafehérvári református egyházközség vendégházából indultunk, ahol dr. Gudor Botond tiszteletes és családja vendégszeretetét élveztük, a végállomást pedig a Szeben megyei Szerdahely jelentette. Kemény nap volt, kiadtam magamból minden fölös energiát, a panzió emeletére az utolsó tartalékot mozgósítva vonszoltam fel magam… Kipróbáltuk a dél-erdélyi autópálya egyik, jelenleg munkaterületnek számító szakaszát. Gyalogtúrára tökéletes. Elképesztettünk a 7000 km-es utazás tervével két olasz útépítő szakembert és egy román családot. Előbbiek átsegítettek bennünket egy épülő Maros-hídon, utóbbiak közös fotót kértek, és ígérték, nyomon követik a projektet.”