Farkas József György: Gábor Dénes – London
Gábor Dénes (1900–79) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója (külföldön Dennis Gabor néven ismert) a budapesti, Markó utcai Fő-reálgimnáziumba járt, a budapesti, majd a berlini műszaki egyetemen tanult, ott is doktorált 1927-ben. Berlinben más, később világhírűvé vált magyar fiatalok társaságában rendszeresen látogatta Albert Einstein szemináriumát is.
Gábor Dénes Németországban a Siemensnél, a nácik 1933-i hatalomra kerülése után egy évig Budapesten a Tungsramnál dolgozott. A következő évben, 1934-ben Angliában telepedett le, ott a Thomson-Houston elektromos vállalat laboratóriumában kutatómunkát végzett. Ott találta fel 1947-ben a holográfiát, 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat „a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért”.
(A holográfia egy adott tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, rekonstruálni képes a tárgy háromdimenziós, felnagyított képét.)
Tevékenysége 1949–67 között szorosan összekapcsolódott a londoni Imperial College-ban folyó oktatómunkával, ott lett professzor, az intézmény egyik épülete (képünkön) a tudós nevét viseli.
Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Tagja volt az Angol Királyi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. 1962-től gyakorta hazalátogatott, Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes-díjat osztanak ki.
Londonban temették el, portrészobra az Imperial College könyvtárában áll (mellette – jobbról – a tudós fia, André Gabor, valamint az intézet professzora, Igor Aleksander látható. A felvételt Dave Guttridge készítette.)
Köszönöm R. Hahn Veronika kolléganőmnek és Lucy C. Handfordnak, az Imperial College kommunikációs munkatársnőjének a segítségét.
Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban
Pusztai Péter rajza
2019. szeptember 7. 12:05
Fontos emlékek!
Gábor Dénesről abban a korban a Nobel-díj kapcsán hallottunk először, utána a holográfia látványos alkalmazásai (még később tudományfilozófiai vetületei: „hologram az egséz világ”) kapcsán egyre többször.
Fontos kiemelni, hogy az igazi nagy tudományos felfedezése a holográfia elve – a többi már csak alkalmazás (ezért helyes a ‘holográfia feltallálása’ kifejezés, de érvényes a „holográfia felfedezése’ is.
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/gabordenes/html/gabdental4.htm