Demény Péter: Világálom
Györkös Mányi Albert képeire
Vörös tehén egy hófehér világban,
egymás melletti széki sikolyok.
Bábszínházaznak az állatok,
össze a lányok egy nagy kerek táncban.
Itt minden ősz és minden túlvilági,
sok-sok üres, bár tele mindegyik.
Az idő telik és mégsem telik,
mindent látni és semmit se látni.
A nagy erdélyi szürreáliában,
egy valóságos szűk álomvilág van,
egy tágasság, ami csak félig élet.
A lélek feltelik, aztán kifárad,
és míg belül a démonok vigyáznak,
álom-létéből a halálra ébred.