Nászta Katalin: Kifordított haikuk
1.
mint uszony a tengerbe
darázs derekam
beolvad tenyeredbe
2.
elég nyugodt vagyok, hogy
megállapítsam
azonnal szétrobbanok
3.
ó, nem nekem mondja meg
hadd találgassak
mit is gondol felőlem
4.
emberek vagyunk, mégis
roncsolt halakként
úszunk egymás vizein
5.
mennyi fölösleges szó
játék a léttel
milyen hiábavaló
6.
elgondolkoztam azon
ha rövid, velős
meddig a hatóerő
7.
kisimult homlokodra
a jövő hét új-
ra ráncokat telepít
2019-09-03-10
2019. szeptember 15. 15:28
Jó ez a poétikai apokrif. Nekem is eszembe jutott, de féltem elkövetni, pedig csak két szótag előnnyel jár. A versek jók, tömörek, mélyek. Kíváncsi vagyok, hogy a japánok milyen gyakran élnek ezzel a formabontással
2019. szeptember 15. 17:30
Örülök, hogy tetszenek. Hozzászólásod arra indított, hogy elolvassam, mit írnak a haikuról. Megnyugodtam. Sokkal meredekebb dolgokat is elkövettek vele.