Demény Péter: Liberté

Egész jó volt: semmi görcs, semmi kín –
gondolta -, de hát épp ilyen az élet:
olykor csendül-bondul a benti rím,
és nem ad teret már a szenvedésnek,

olykor csak az van éppen, ami van,
és nem ömlenek belőlünk a könnyek,
úttá válik a sok-sok úttalan,
megnyílik a szép könnyedség előtted,

olykor ez van, így hát örülni kell,
hogy a szabadság száguld át meg át –
gondolta, és mint ki mindenre figyel,
becsukta jól a budi ajtaját.