Gergely Tamás: GAGARIN 50
Iskola után szólt a tanító néni, hogy maradjak az osztályteremben. Levélpapírt tett elém, pennám meg tintám nekem volt, s azt mondta, hogy írjak levelet Gagarinnak. Azt hiszem, akkor írtam elõször levélpapírra, ma A4-esnek nevezném, megemelte ez kissé – a papír – a pillanat hangulatát.
A tanító néni azzal magamra hagyott. A nagy teremben – sose láttam még talán üresen. Illetve valaki jelen volt: Lenin buzdított a tanulásra az ablak feletti plakátról. Segíteni viszont nem tudott: ültem s nem tudtam, mit írjak. Nem volt világos számomra a feladatom.
”Írd azt, hogy büszke vagy rá”, mondta a tanító néni, amikor visszajött és engem az üres lappal talált. Hát büszkének büszke voltam, illetve másodikosként átéreztem Gagarin útjának a nagyságát, hogy először ember az űrben… Talán nem ”hidegháborús” büszkeséget éreztem, csak úgy szimplán… Akkor még nem a világtérkép volt kiterítve a falon, az óriási vörös Szovjetunióval, mely mindig nagy és vörös marad (…), hanem csak Brassó megye… No de a levelet megírtam, emlékszem, a végét kissé elfuseráltam, húzott a napsütés kifele a motorinaszagú teremből.
”Aztán elküldte-e?”, kérdi a fiam, mikor elmesélem a levélírás történetét. Márminthogy a tanító néni a levelem Gagarinnak. Évforduló van, sugározzák a svéd tévében Gagarin útját, amit akkor nem mutattak, hiszen tévé nem létezett, meg nagy volt a titkolózás, ekkor jutott eszembe a levél. Hát azt már sem én, sem a tanító nénim, ha egyáltalán még él, nem tudjuk meg.
Nem is fontos. Engem most inkább a kényszer zavar. Hogy parancsra írtam. Még formából sem volt az, hogy: gyere Tamás, beszéljük meg, ugye nagy dolog az, amit Gagarin tett, ésúgytovább. Ehelyett természetesnek bizonyult az, hogy valakit, aki akkor talán már pionír, leültetünk és kényszerítjük arra, amit lehet, hogy úgyis megcsinált volna…
Pusztai Péter rajza
2011. április 13. 10:10
Gagarinról én csak valamivel később szereztem tudomást a bilin ülve, de nagyon tetszett, mer szép vót….:-)) és folyton űrhajókat rajzoltam, meg szputnyikot, és lettem vón űrhajós, de aztán felálltam a biliről.
2011. április 13. 10:26
Tudok egy svéd újságíróról, interjút készítettem vele, Üzbegisztánról írt könyvet, mailcímében ott a szputnyik szó. Svédül persze