Farkas József György: Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor – Madrid, Bernidorm, Kairó, Melbourne

Az ötvenes évek magyar Aranycsapatának labdarúgói 1956 után – hosszabb nyugati portyát követően – részben hazajöttek, részben azonban a külföldön maradás mellett döntöttek. Az előbbiek között jegyzi a sporttörténelem Hidegkuti Nándor (1922–2002) nevét, aki számos más siker mellett a londoni 6–3 középcsatáraként a Wembley-ben belőtt három góljával írta be magát a magyar labdarúgás krónikájába.
A kinn maradottak között szerepelt viszont Puskás Ferenc (1927–2006) balösszekötő is, aki csapatkapitányként nemcsak valóban kimagasló játéktudással, de nagyszerű irányítóképességgel is rendelkezett. Puskás „Öcsi” később „Pancho” néven lopta be magát a spanyol focibarátok, konkrétan a Real Madrid szurkolótáborának szívébe.

Az Aranycsapat legendás kapitánya 1958-tól 1967-ig szerepelt a Real Madridban, 179 mérkőzésen 154 gólt szerzett. A „királyi gárda” valdebebasi sportcentrumában 2013 októberében leleplezték Puskás Ferenc bronz mellszobrát, amelynek talapzatán a felirat  a Madridban töltött kilenc évre emlékeztet.


Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Puskás a világtörténelem egyik legnagyobb játékosa volt, minden Madrid-szurkolót, aki láthatta góljait, büszkeséggel töltött el a játéka.
Puskás Ferenc özvegye jelenlétében leplezték le a szobrot, amelyet Pedro Montes készített. A művész régóta nagy Real Madrid-szurkoló, ő alkotta Alfredo Di Stéfanónak a sportközpontban található arcmását is; ez utóbbit pénzért formázta meg, a Puskás-emlékműért nem kért honoráriumot.
Spanyolország délkeleti tengerpartján, Benidorm városában bukkant egy olvasónk erre a Puskás Ferenc helyi becenevét tartalmazó cégjelzésre. A futball-legenda emlékét egy helybéli magyar étterem őrzi spanyol felirattal, ám nemzeti színeinkkel (bár a szöveg is aláhúzza, hogy a névadó magyar volt…)

Pályafutása alatt Puskás, de Hidegkuti Nándor is számos sikert aratott még, majd koruk előre haladtával, az aktív játékosi pályát lezárva labdarúgó edzőkként öregbítették saját nemzetközi tekintélyüket és a magyar futball jó hírét. A sors különös véletlenje, hogy mind Puskás, mind pedig Hidegkuti edzősködött Egyiptomban, ha azonos klubnál nem is, de 1983–84-ben időbeni egybeeséssel. Kairói hivatalos látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök az Egyiptomi Labdarúgó Szövetség székházánál felavatta a két labdarúgó közös emléktábláját.


A melbourne-i Olimpiai parkban 2017 februárjától áll Puskás Ferenc bronzszobra. A magyar futballcsillag az ötödik kontinensen is tevékenykedett, mégpedig egy helyi görög csapat mestereként, annak nyomán, hogy a Panathinaikosszal még 1971-ben elérte a  BEK-döntőt.

Az egykori diadal mámora megmaradt az ausztráliai görögök emlékezetében, s 1988-ban meghívták edzőnek Puskást a csapatukhoz, a South Melbourne-höz.
A szoboravatáson mintegy háromszázan vettek részt, kinn élő magyarok és ausztrál futballbarátok egyaránt. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, és az ausztrál szenátus elnöke, Bruce Atkinson  is. A rangos vendégek a helyi szervezőkel együtt leplezték le a bronzalakot, Domonkos Béla szobrát, a felcsúti Puskás Akadémián álló alkotás mását. Ennek „átültetését” a világ túloldalára a magyar, a helyi kormány és mások segítsége mellett elsősorban egy második generációs ausztráliai magyar üzletembernek, Robert Beltekynek köszönhetik a földrész és a világ Puskás-rajongói.

Mint mondta, Hidegkuti és Puskás sok boldog pillanatot okozott a magyaroknak és az egyiptomiaknak egyaránt. Felidézte azt is, hogy Hidegkuti Nándor többszörös bajnokcsapatot csinált Egyiptomban. A kormányfő átadta a „futballszerető magyar társadalom” üdvözletét, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik továbbra is ápolják a magyarok nagyjainak emlékét a Nílus mentén.


Köszönöm J. Nagy László professzornak a kairói fotók beszerzéséhez nyújtott segítségét. Köszönöm továbbá Rákos Zsolt barátomnak a spanyolországi fotót. A madridi szobor avatásáról készült képeket a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia bocsátotta rendelkezésünkre.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

2019. szeptember 19.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights