Nem olyan régen péntekre esett a hónap 13. napja – s ez az európai kultúrkörben általában szerencsétlen egybeesést jelent. Kivéve e kultúrkör judaista összetevőjét: a zsidóknál a péntek 13 kifejezetten szerencsés napnak számít. Bár ez nem olyan erős babona, mint a ’goj’ péntek 13 – de számontartják.

Nem annyira, mint az amerikaiak: ott bevett szokás, hogy az épületek 13. emeletét ’átugorják’, és a 12. után a 14. következik – Izraelben nem jelölnek meg – mondjuk – két vagy három 13. emeletet (13a,
13b, 13c)…-A naptár-ügy sem olyan egyszerű, mert a hivatalos és különösen a nemzetközi életben elfogadott és használt ’európai’ időszámítás mellett a köznapi életben a zsidó naptárt alkalmazzák (amelynek a sajátos nevű hónapjai tartalmaznak ugyan 13. napot, de a ’péntek’ ott az ünnep előtti nap /héberül ’jom sisi’ – azaz: hatodik nap; csak a hetediknek. a pihenőnapnak van ’neve’: ez a Sábát /vagy jiddisesen sábesz); a többi napot sorszámmal jelölik, kezdve a mi vasárnapunktól, ami Izraelben a ’hétfő’, azaz a hét első napja…)
A címben szereplő triszkaidekafóbia (a tizenhármas számtól való félelem görög elnevezése) eredetére számos magyarázat akad, ahogyan más ’szerencsétlen’ számokra is (ld. a magyar ’heten, mint a gonoszok’ kifejezést; az olaszoknál a 17 a szerencsétlen szám – érdekes, hogy e babonák általában a prímszámokhoz kötődnek) – mindenesetre, eléggé elterjedt hiedelem. A 13-as szám elhagyása emeleteken kívül jellemző még szállodaszobák számára, repülőgépeken üléssorok számozására és tengerjáró hajókon kabinszámokra. San Franciscóban a 12. és a 14. sugárút közötti észak-déli irányú utcát nem számmal jelölik (mint a többit) – Funston Avenue-nek hívják…Az amerikai légierőben soha
nem volt F–13-as – az F–12-es vadászgép-prototípust az F–14 Tomcat követte. De a szovjet MiG és Szu /Szuhoj/ vadászrepülőgépek között nincs 13-as számú, a 12-es oldalszámú gépet a 14-es követi. A Formula–1-es autóversenyeken sincsen 13-as rajtszám.
Ezzel szemben Izraelben (és általában a zsidók körében) a 13-hoz (héberül: slos-eszré) nem fűződnek negatív babonatöltetek. A zsidó kalendáriumban 13 hónap van. A fiúkat 13 éves korban avatják a
hitközség teljes jogú tagjává (bar-micvó). A Tórában (az Exodusban) az Úr kegyelmének 13 pozitív jelzője van. E jelzőket a legnagyobb zsidó ünnepen, Jom Kipurkor 13-szor ismétlik meg a zsinagógában. Ugyancsak az Exodusban köt szövetséget (héberül: brit, jiddisül brísz – ennek látható
jele a körülmetélés) az Úr Ábrahámmal. és a ’szövetség’ szó éppen 13-szor fordul elő ebben a részben… A Szentélyben, az eredeti Templomban 13 asztalon, 13 nagy kosárban ajánlották föl a papok a Mindenhatónak a kapott ajándékokat. A Talmud rámutat: az imasál (tálit) szövésekor is szem előtt kell tartani a 13-as számot: maximum ennyi csomó követheti egymást – jelképezve a 7 ég (menny) és a köztük lévő 6 űr (lég) elválaszthatatlan egységét. A tudós rabbi, Majmonidész 13 hittételben határozta meg a zsidó vallás tanait. És: 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor, az első – ideiglenes – kormánynak is 13 tagja volt…
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy Izraelben és általában a zsidóknál a 13-as jó szám, sőt: szerencsésnek számít.