Nem adjuk fel, folytatjuk a kutatást a hivatalos nyilvánosság bevonása nélkül, mert kinek hiányozna, hogy megírják a lapok, a völgyben három ember olvad el a tetőszerkezeten, kétségtelen, azonnal beindulna a katasztrófaturizmus, kinek hiányzik egy ilyen lárma, mindenesetre nagy az aggodalom, akárhogy is vesszük, három emberről szól a történet, pedig megmondják nekik, ne másszanak tetőszerkezetre ebben a trópusi hőségben, árnyékban legalább harmincöt fokot mutat a hőmérő, hát akkor a léceken, emberemlékezet óta nincs ilyen fülledt hőség, vastag páratartalom, de hát a diófa alatt a mi Pali bácsink nem érzékeli, hogy a lécek fölött vibrál a levegő, mindenesetre szólok, totális aggodalomra egyelőre nincs ok, ilyenszerű eltűnésre van még precedens, amikor a Kornis-kastélyt aláerősítik, akkor is hárman indulnak el ismeretlen úton, viszont nem az ég felé igyekeznek elolvadni, hanem poklokat keresnek, mivelhogy azt mondják, a titokzatos lépcső csakis oda vezet, mit mondjak, nem oda vezet, hanem félig beomlott grófi pince a csábító erő, bár, tegyem hozzá, nincs benne bor, de ki hiszi el nekem, mendemonda szerint a harmincas évek kitűnő évjáratainak mohó és utolsó haszonélvezője a Vörös Hadsereg, hangoztatom, a felelősség elsősorban Pali bácsit terheli, mert mondják az ácsok eleget, friss vizet kérünk, de nem, értem én, amióta vezetékes víz folyik mifelénk, mindenki meggondolja, hogy bánik a vízzel, nem elsősorban ökológiai megfontolás, hanem mert a vízóra is ketyeg, Pali bácsi nem ad fel vizet, emiatt a munkások biztosan elolvadnak, mondják a bámészkodók, szerencsére nem, mert a tetőszerkezeti javítás kalanddal, váratlan fordulatokkal jár, az ács először is lát sok-sok pókhálót, szempillája, tekintete bepókhálósodik. aztán lát szarufán denevért, feldobott hámot, zabostarisznyát, szúette hombárt, és lát még valamit: a sarokban sor Lenin-összest, valamennyit kifogástalan állapotban, ott lelünk az ácsokra, szépen elvannak magukban hanyatt fekve, de ha csak hanyatt feküdnének, de nem, mondhatnánk, az ácsoknak is jár ennyi, a tévé ekkor narancsost hőségriadózik, és szót sem szól arról, hogy a munkáltatónak kötelessége vízről, árnyékról gondoskodni, nemhogy kötelesség, törvény, ez van, akár hiszik, akár nem, én sem hinném különben, hogy az ácsok hanyatt fekve Lenin-összest olvasnak, a bámészkodók mindebből nem értenek semmit, miért is értenének valamit, hát persze, azt gondolják, nem kizárt, jó helyen járnak az ácsok, nem olvadnak el, hanem Pali bácsi füstölt házi szalámijára lelnek, az viszont nem megy be a fejükbe, hogy nyáron nincs már füstön semmi, mindösszesen a füstölt rúd, az ácsok pedig füstölt kolbász helyett Lenin téziseket kapnak a kapitalista kizsákmányolásról, ezért Pali bácsi azonnal lehányja az öl aranybetűs bőrkötésest, hangoztatva, legyen végre itt is rendszerváltás.