Úgy tűnik, Gyéluka bácsi túlél mindenkit, túl a kilencvenen ma is szépeket mesél, mondja, abban az időben van a falunkban egy nagy múltú ház, vagyis a Márton-fogadó, benne vagy a gangon sok-sok angol-keserű, benedeki óbor csúszik le torkokon, megfordul ott reakciós ügyvéd, koccint a hazára fess Ludovika-növendék, jól megül benne a messziről jött ember, tele van súlyos parasztbűzzel, de a fogadót lemarcizni részünkről tisztességtelen lenne, minthogy nem is, semmi sem tart míg a világ, mert Tarziciusz atya egyszer azt mondja, testvéreim, most rövidre fogom, ki-ki igyekezzen haza, mert Parajdon vannak az oroszok, aznap, vasárnap lévén Márton bácsi még kinyit, mikor nyisson ki, ha nem vasárnap, általában vasárnap folyik itt sok-sok anekdota, annál több hazugság, itt vállalnak banki kezességet, természetesen hamis tanút itt lehet felfogadni, és Gyéluka bácsi elmondása szerint történetünk előtt évvel-kettővel, talán néggyel fogadónkba szépen szalagozott a nemzeti romantika, amikor jönnek SAS behívót mutogató legények elfújni, hogy ma este indulok a frontra, búcsúzni jöttem hozzád, kis Kató, a hadképtelen férfiak ülnek, néznek maguk elé, szégyenkeznek, vagy nem szégyenkeznek, szerintem nem röstellik, hogy a haza nélkülük, megbeszélik, mit mond Márton rádiója, mert Londont kell hallgatni, Amerika hangját, hogy tisztán lássunk végre, van, aki már tisztán lát ebben az időben, hangoztatva sűrűn, né, elcseszi Hitler, elcseszi Horthy, elcseszi Mussolini, végül Márton bácsi berekeszti a politikát, dolga van, mondja, mindenki igya ki, menjen szépen haza, mert ha nem hallanák, Bekecs felett dörög, jön a nagy eső, de nem a nagy eső, hanem Wehrmacht-ágyuk rezegtetnek ájult levegőt, másnap bent vannak az oroszok, Gyéluka bácsinál is bent vannak, kamrában, első házban nézelődnek, mert rámában látnak szépasszonyt, hát sorrendben nőt, cigarettát és italt követelnek, egyikből sincs nekem, mutogatja a nincset Gyéluka bácsi tisztán s érthetően, majdnemhogy internacionális nyelven, mert a mutogatás internacionálisan bevett kommunikációs forma, aztán Gyéluka bácsi inti, kövessék, tud ő valamit, elviszi a vörösöket a Márton-fogadóba, mert gondolja Gyéluka bácsi, itt az ideje ebben az életben valamiből valamit profitálni, az oroszok lefeszítik a fogadó vaspántját, berontanak, csalódottan nézik az üres polcokat, nem tudom, Márton bácsi ekkor menekülésben van, vagy Tarziciusz atyával bujkál a kolostor valamelyik cellájában, az is lehet, befalazzák magukat, Gyéluka bácsi azon helyben óriási ruhát kap a vörösöktől, vörös lesz belé, mint később bevallja, le is köpik a nyavalyások, mert hogy uzsudin, vagyis hazudós, Gyéluka bácsi hátralevő életében azon tűnődik, hogy lehet, hogy őt lepökik a vörösök, megfejthetetlen tétel, most is feszt azt hajtogatja, a feladvány biztosan eltart egészen halálig, ha nem éli túl azt is.