Adonyi Nagy Mária: In memoriam Pilinszky János
Legvégül minden úgy hagy itt,
végül a világ kése villog.
Befejeződik az étkezés,
kialszanak a kerti székek.
És van, ki ül a láthatatlanon,
a bizonyosság legkisebb jele nélkül.
Csak annyit tud: egy pillanatra
színültig teltek a halál kútjai.
Mostantól mindörökre várja, hogy
iszonyú éhségünk romjain
föltündököljék valaki.
Forrás: Igaz Szó, 1982/1. szám
Pusztai Péter rajza