Hadnagy József: A víz

Kereső formátlanság,
folyton változó forma,
fölvesz tenger sok alakot,
de nem marad a foglya.

Edénybe zárva megposhad,
nem lételeme a korlát,
megszökik… vagy széttöri
a börtönbe vető formát…

Albert-Lőrincz Márton: (A tűz)

Formáját féltve a szemtől,
Szembe szökik a tüzes szikra,
Mitől lesz mégis oly dacos,
Mint a nyírásra cibált birka?

Elharap erre, arra is,
Nincsen törvényes őre,
Önmagának foglya a tűz,
S az ember üli körbe.

Föllobban, mint az értelem,
Ha rátalál apró titokra,
Keresvén lángban a rendet,
Midőn magával kel birokra.

S rájön, a szépség többet kér,
Nem csak jól idomított formát,
S hagyja, hogy futkosson a láng,
Égesse versek szóatomját.