Demeter Mária: Haikuk
Mérlegen
A nap aranya
ujjaim közt átfolyik.
Súlytalan a lét.
Ősz
Drágafény sejlik,
vonuló égen vágyó
újjászületés.
Szüret
Mámordús lila
szölő – szemben igéret .
Lehül az idő.
Távolodón
Bennünk sötétül
az arany , sokezer ősz
súlya mint harang .
2019. október 5. 21:34
Tiszta, japán értelemben vett haikuk!
Talán egy kis fintor, egy kis csorbaság olykor jót tesz…(?)
Elsőre például így olvastam ki:
Mámordús lila
szőlő – szemben ígéret.
Lehull az idő.
Az egyik szó felcserélése szemantikai probléma ugyan, de jobban meggondolkoztat, mert túlmutat a kötelező széplelkűségen. Érdemes lenne ilyen görbetükröket beiktatni, hogy a szép gondolat [megemészthető] enigmává magasztosuljon.
2019. október 6. 12:30
Köszönöm a véleményét.Nem törekszem én egyáltalán japán haiku írására,csak egyszerűen úgy érzem segítségemre van ez a rövid,kötött forma,amelyen belül megis érvényesül a szabadság.
” Lehull az idő „. Ez tényleg jó. Az idő nem csak száll, hanem le is hull.És ha még mámordús is ez a lehullás, ki tudja még mi derülhet ki…