Mind túl vagyunk a határon (3)
Irodalmi antológia
BALTI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL, Budapest, 2019. szeptember 18–19.
Giedrė Kazlauskaitė (1980, Kédainiai)
Frankfurti reptér
itt nincsenek nemzetiségek
csak a felhők fölé készülő emberek, akiket elfogott
a félelem, remegés, hascsikarás
és más, ami odaát van
rasszokon, bőrszíneken túl
senki sem siet itt, mint a metaforában, ahol az élet egy utazás,
és felfogod, nem akarod, hogy egyszer véget érjen
keresem a német kézimunka-magazint, néha hoznak ilyeneket
hozzánk is, de ez a nép már régen nem köt;
helyettük legalább képregényeket kellene venni
Donald kacsáról; ismételni ezt a szép nyelvet,
amit nem édesített meg a bélyegek ragasztója
a világ összes magazinja, melyeket
az irodalomból ismerek, csak ugyanaz;
csúnya barbik, duty free parfümök
a hangszórókban közlemények elveszett gyerekekről,
csinos kosztümös nők, szárik pókhálója –
szimbolikus éden, amelyben sokak számára
megismétlődik a bábeli tapasztalat
a repülőben könyökünkkel véletlenül
egymáshoz érünk, mint a testvérek
Litvánból fordította Tölgyesi Beatrix
Kalju Kruusa (1973, Tallinn)
könyv
a könyv az irodalom
emészthetetlen része
papír karton papundekli
vászon cérna nyomdafesték
termék árucikk
nyomtatvány kiadvány bibliográfiai tétel
nemzetközi szabványos könyvazonosító szám
a könyv a meghagyandó rész
abból a francos irodalomból
amit az olvasó a keze közt
lévő könyv borítójában
lévő sorok közül
behabzsol kimerít
elcsámcsog felkérődz
a könyv az irodalom közepe
szíve és magja
az irodalom gyökere szára héja
szőre bőre és csontja
az irodalom belsősége
az irodalom feje
és farka is
Észtből fordította Lengyel Tóth Krisztina
(Folytatjuk)
Pusztai Péter rajza