Mind túl vagyunk a határon (4)
Irodalmi antológia
BALTI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL, Budapest, 2019. szeptember 18–19.
Szergej Tyimofejev (1970, Riga)
Itt kezdődik az erdő
Az erdő a városon túl kezdődik.
A szemeteskonténereken
ott virít a figyelmeztetés:
„Óvd az erdőt!”
Oda illik kidobálni a szemetet,
amikor belépsz az erdőbe,
minden szirszart a zsebedből,
majd peckes léptekkel tovahaladsz
az ösvényen,
behatolsz az autópálya-
mentes térségbe,
ahol sötét a bozót,
és szárazak a gallyak.
Itt rejteznek az erőszaktevők
és az elhunyt partizánok árnyai.
Itt fogadod meg magadnak,
hogy kevesebbet beszélsz,
és tényleg kevesebbet beszélsz.
Ütemesen lépdelsz,
örülsz az egyenletesen oxigéndús
levegőnek a tüdődben, örülsz annak, hogy
sehol sem szorít a cipő, hogy nincsenek kirívóbb
adósságaid, és annak, hogy nálad az útleveled,
a személyi igazolványod,
a jogosítványod.
Tisztában vagy azzal, ki vagy,
és kellemes ezt elfelejteni,
amint így lépdelsz a sűrűsödő sötétségben,
miközben eltévedsz épp, és
letérsz az útról.
Oroszból fordította Krasztev Péter
Krišjānis Zeļģis (1985, Talsi)
xxx
a testvérem a komódra támaszkodik
feszülten néz a távolba
elgondolkodva
ősszel megjött a hadseregből és azt kérte
hogy süssenek neki palacsintát
ha csak rozslisztből is
nyáron úszás közben a tóba fulladt
nem okos-e az a madár
amelyik fészket tud rakni megannyi nagy fán
nem gonosz és aljas-e az a madár
amelyiknek dala emlékezni késztet
xxx
miközben aludtam a volánnál
és elütöttem egy őzet
ti akik hátul ültetek
viccelődtetek
és mulatságos félreértésekről
meséltetek utazás közben
olyan volt akár egy álom, mígnem telefonált
a bátyád és azt mondta, hogy fizetnem kell
az autó festéséért
könnyed felvillanyozó zene szólt
hogy semmi baj se történjen
és most egy szép barna lény mégsem fog
többé édes tavaszi hajtásokat rágcsálni
de micsoda lakomát csaptunk
töltött fogollyal pácolt karajjal
klasszikusan finom fasírttal sokféle szószban
és a krumpliba rejtett boldogságérzet
szétáradt a vendégek arcán
ha őz lennék, csak gyönyörködnék
a halál ilyen meglepően gyakorlatias
felfogásában
xxx
nem akartam, hogy
a Kali-juga kori horoszkópokról
a homeopátiáról és a reikiről kezdjen
beszélni
de pont azzal kezdte
esélyt sem adott, hogy elüljön a meglepetésem
xxx
hogy mit kóborol egy ausztrál a világnak ebben a csücskében
és csendesen azt reméltem, hogy mindent viccre fordít
elűzi azokat a hülye összeesküvés-elméleteket
mégsem állt le,
mert amikor elzárkózott
az éjszakai szállástól vagy az italmeghívástól
már a neve sem volt fontos többé
talán Kevin
ki is emlékszik az autóba felvett idegenek nevére
de egy pillanatra mielőtt mindent lerombolt volna
azon a 10 kilométeren az út legelején
talán a legjobb embernek látszott akivel
aznap találkoztam
xxx
a román követségen dolgozom
és reggelenként majonézes tasakokban
a Napot viszem magammal
a telek itt északon olyan nehezek
a konzuli szolgálat szomorúsága
valami munkahelyi románc
hogyan tudod egyszerűen csak túlélni a napokat
nedves szalmalábbal
gázolok utánad majonézes tasak
te leszel reggeli rántottám halála
xxx
’88-ban
az életem fenekestül felfordult
rájöttem, hogy már nem hiszek semmiben
kimentem beszélgetni a falusi lelkésszel
séta közben a tó mellett azt mondtam
ne mérgelődj, Pavel
megtettem mindent, ami tőlem telt
xxx
attól tartok, nem ismerem ezeket az embereket
miért mutatjátok nekem ezeket a képeket
csak véletlenül ültem le ide a kezdésre várva
bárki más is lehetett volna és akkor
is azt mondanátok
ez az én érettségi tablóm
ez a fiatalember a jobb szélen én vagyok
xxx
nem ihatok
túl fiatal vagyok
mint egy csökött nyírfa
és értem, milyen is az, amikor tönkreteszel egy esküvői lakodalmat
életed legnagyobb lakomáját
az összes elgázolt róka egyetértőn bólogatna
Lettből fordította Tölgyesi Beatrix
(Folytatjuk)
Pusztai Péter rajza