Most már jöhet a legenda:
úgy szeretett
úgy szeretett, hogy őt sohse szerették
a csalfa lányok,
szépszemű talányok.
Úgy szeretett,
úgy szeretett, hogy szerelmébe nyílottak ki
összes virágai,
a gondolatok.
Úgy szeretett,
úgy szeretett, hogy ijedve libbentek előle
a lányok kemény mellei
s az édes ölek.
Úgy szeretett,
úgy,
úgy szeretett, hogy őt sohse szerethessék,
csak igaz fellángolással,
egész lényükkel a lányok.
Úgy szeretett,
úgy szeretett, hogy gyűlölni sem engedte magát,
tisztán, mint az égő
nátrium fénye.
Úgy szeretett,
úgy szeretett, mint alvó csecsemők
az anyai ölet,
a nyugalmat adót –
és nyugtalanságra szülőt.

Úgy szeretett,
hogy azt mondták
az értetlenek:
ez nem lehet csak
kiagyalt legenda.