A hír rövid és tömör: holnap [október 5-én] koraeste, az Aradi vértanúkra való megemlékezések keretében, a gyergyószentmiklósi örmény templomkertben felavatják Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szobrát.
A korabeli magyar hadsereg legfiatalabb tábornokát ugyan nem végezték ki, mivel a világosi fegyverletétel után hosszú hónapokon át bujkált, majd kalandos úton sikerült Németországba távoznia, de nevéhez fűzödik több sikeres erdélyi csata irányítása-vezetése és a magyar hadsereg állományának többszörös átszervezése.
Más, egykori forradalmár emigránsokhoz hasonlóan, Czetz János útja is számos európai országon át vezetett, amíg spanyol feleségének köszönhetően áthajózhatott Argentinába és Juan Fernando Cetz néven itt futott be újabb, és igen jelentős katonai karriert. Tábornok ugyan már nem lehetett, de a kézdivásárhelyi katonaintézet és a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia egykori növendékének tevékenységét a külföldi származásúak számára fenntartott legmagasabb katonai ranggal, az ezredesi címmel ismerték el. Ugyanis ő alapította meg és huszonöt éven át igazgatta Argentina első katonai akadémiáját, miközben ugyanitt éveken át kamatoztatta földrajztudományi , valamint földmérői ismereteit is, nevéhez fűződik többek között a hatalmas dél-amerikai ország Paraquayjal és Braziliával való határterületeinek a pontos felmérése.
De miért kerül Czetz szobor éppen Gyergyószentmiklósra? Ennek magyarázata sem túlságosan bonyolult. Az 1822-ben a háromszéki Gidófalván született későbbi forradalmár ugyanis erdélyi örmény felmenőkkel rendelkezett. A szamosújvári anyakönyv tanúsága szerint a XVII. század végén Erdélybe érkező, az addig Vártán névre hallgató örmény család 1712-ben vette fel a Czetz nevet és a történészek jól tudják, hogy a névváltoztatások egyáltalán nem ritkák nem csupán az Európába leginkább kereskedőkként átvándorolt örmények körében, hanem más transzilván népek családnevei is gyakran cserélődtek hatalmi vagy más emberi megfontolások tükrében.
(Tarisznyás Márton egykori gyergyószentmiklósi múzeumigazgatónak jelent meg annak idején a Kriterionnál kiváló könyve, amely sok-sok, ma is használatos örmény név eredetét kutatja, illetve foglalkozásokkal, valamint emberi jellemvonásokkal kapcsolatos nevüket magyarázza.)
Czetz János Argentinában hosszú életkort ért meg, a tizenkilencedik és huszadik század fordulója után, 1904-ben, nyolcvankét évesen, katonai díszpompával kisérték utolsó útjára és egész alakos bronz szobra ma is ott áll a buenos-airesi Katonai Akadémia előtt. Az argentin fővárosban egyébként meglehetősen sok a szobor és nem kevés munkájába került az 1996-ban az Evitát Budapesten forgató csapatnak, hogy a dél-amerikai hangulatot többek között élő, statiszták alakította szobrokkal is megteremtse. A többszáz millió dolláros produkció egy része nem véletlenül került a magyar fővárosba, hisz a nemrég elhunyt, az Egyesült Államokból hazatelepett és kiváló hollywoodi kapcsolatokkal rendelkező Andrew Vajna akkor már megkezdte a magyar helyszínek felfuttatását. És alighanem a … gyergyószentmiklósi szoboravatás mellett Czetz János kalandos élete is megérne egy filmet, akár egy újabb betétdallal: Cry for me Argentina and Hungary.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2019. október 4.