Dabi István bemutatja Serazul Hoque-t, a fiatal rohingya költőt

A 17 éves rohingya költő, aki az embertelen életkörülmények között is a szépet, a szerelmet keresi, a különböző népek, nemzetek közötti barátságot keresi, és reméli, hogy egyszer még neves költővé válik. Idén érettségizett, néhány verse megjelent a myanmari angol nyelvű rohingya kulturális e-magazinban. (The Art Garden Rohingya)

Serazul Hoque

Ne öljetek meg a halálom előtt

Ugyanolyan ember vagyok mint ti
Ugyanazt a levegőt szívom mint ti
Két kezem van és két lábam mint tinektek
Énnekem is van szülőföldem mint tinektek
Mi mind egyformák vagyunk
Együtt élünk itt e Földön

Tudjátok mennyire fáj
Ha a halála előtt megölünk valakit
Emberlétetekre hogyan szophattok embervért
Nem azért születtem hogy megöljetek
Ugyanolyan álmaim vannak, mint tinektek
Fényes jövőt kívánok építeni
Saját földemen élni le az életem
Ne öljetek meg a halálom előtt

Nem azért teremtett Isten hogy másokat bántsak
Vagy mások engemet bántsanak
Mégis sok kegyetlenséggel találkozom
Habár ugyanolyan vagyok mint ti
Miért vadásztok ily elszántan a lelkemre

Ne öljetek meg a halálom előtt
Hogy végig élhessem az életem

xxx

Hozzád jövök, drága párom,
Őszinte szerelemmel,
Tőled is csak ezt várom,
Nézz szerelmes szemekkel.

Te vagy, tudod, mindenem,
Örökké tart a szerelmünk
Még csak el sem képzelem
Hogy nem szabad együtt lennünk

Oh, imádott kedvesem,
Semmitől sem szabad félned
El nem hagylak soha,
Oly nagyon imádlak téged

Te vagy egész világom
A szívem csak érted dobog
Egyre csak a percet várom
Mikor lehetünk boldogok.

2 Haiku

1.

A függetlenség
a legfontosabb nekünk
riválisa nincs

2.

Az embereknek
egyetlen igényük van
a függetlenség

Eufória

Tegnap éjjel őróla álmodtam
Ily gyönyörűt nem láttam soha még
Mintha szeme lenne maga a Nap
Ragyogott körötte az egész ég
Úgy szeretném látni mindkét szemét

Az arca egészségesen piros
Mint egy éppen nyíló vörös rózsa
És oly mámorítóan illatos
Hogy szinte viszket az ember orra
De biztosan gyógyhatása van
Elmúlt tőle minden fájdalmam

A hangja mint a csalogány éneke
Engem megbűvölt és elvarázsolt
A két süket fülem is – érted-e –
Egyszerűen tisztán érthetően hallott
Váratlanul én is megnyugodtam
Már-már szabadnak éreztem magam
De a lány ekkor eltűnt nyomtalan

Nem tudta senki hová ment merre
A szorongásaim most visszatértek
Ha visszagondolok e testre
Csupán egyetlen egy dolgot érzek
Ő volt Eufória kit vártam
Ki meggyógyíthatja a lelkemet

Vagy nem ment el még örökre lehet

Téli napok

Mihelyt csak beköszöntött itt a tél
A hideg rögtön miránk támadott
S hullottak a levelek, mind halott,
Bár csak szelíden zizegett a szél.

Körben már hófödte csúcsok álltak,
És sűrűn hull a fehér hó a földre,
Mit mindannyian örömmel várnak
Lassan borul minden szürke ködbe,

Tornázni indulnak gyávák és bátrak.
Sokan a rizst még csak most aratják,
A szalmájából nagy tüzet raknak

Az éj hosszabb, rövidebb a nappal,
Éjjel aludj, reggel kelj fel a Nappal.
De télen érezd magad szabadnak.

xxx

Kedves, jól hallgasd szavam,
Oszd meg velem az életed
Megbolondulok érted
Már csak a kulcsot keresem
Hogy kinyithassam szíved
Ahol leélem életem
Majd békében teveled
Mindig is csak erre vágyok

Minden óra, minden perc
Téged hoz szemem elé
Ha lehunyom két szemem,
Az álmomban is megjelensz.
Így legyen, kérem Istent
És szívem többé nem fájhat
Te vagy igaz gyógyszerem
Ébren és az álmomban is

Egyformán gondolkodunk,
Hiszen mi egyformák vagyunk.
Teremtsük meg a békét,
Építsük fel szép hazánk,
Az új, szabad életet,
Legyünk egymás barátai.
Tudjam, a halálomig
Veled nyugodtan élhetek.


Dabi István fordításai

2019. október 9.

1 hozzászólás érkezett

  1. Nászta Katalin:

    Gratulálok az ifjú költőnek. Sok örömöt kívánok neki.

Szóljon hozzá!