Karinthy, a póttartalékos

Nagy malőr érte Karinthy Frigyest, a fiatal, népszerű humoristát: annyi mással együtt őt is behívták katonának.
Meg is jelent a minap törzsasztalánál, rémes lógó bakauniformisban, s ezúttal ő volt központja a csipkelődéseknek. Egy darabig tűrte, azután megszólalt:
— Isten veletek. Most levisznek Boszniába, háború lesz, aligha látjuk még egymást.
A társaság elérzékenyedik. Egyik-másik lelkiismeretfurdalást érez.
Ejnye, ejnye, szegény Karinthy — szólal meg az egyik gyengéd hangon: — De azért találkozunk még, Fricikém?
Igen — feleli Karinthy rezignáltan. A döntő ütközetben. A parancsnoki dombtól jobbra, az ötödik sorban én leszek a negyedik halott.

Színházi Élet, 1913/3.