Doktor kutya

Egy kutya tűnt el Szegedről nemrégiben, egy kutya, amely (vagy aki?) oly okos volt, hogy egyesek a doktor címet ajándékozták neki díjmentesen. A kutya állandóan elkísérte villamoson a gazdáját a hivatalba. Később azonban csupa passzióból magában is tett villamos-kéjutazásokat: felszállt egyedül menet közben a villamosra, s addig utazott az állomásig és vissza, amíg megunta a dicsőséget. Ilyenkor aztán az iroda előtt a megállónál leszállt, majd egyenesen az irodába sietett. Gazdája meséli róla: – Egy ízben beteg voltam, és elküldöttem a kávéházba a pincérhez, a nyakán észrevehetően elhelyezett cédulával. Addig forgolódott a pincér körül, míg az észrevette, a cédulát elolvasta, tartalmát elintézte, és üzenettel ellátva, csak ennyit mondott neki: – Hazamenni. – A kutya nemsokára hazajött, és én mint az ágyban fekvő beteg – cselédünk történetesen nem lévén – el tudtam végezni egyik kötelezettségemet azáltal, hogy a kutya a kért dolgokat elhozta.
A kutya most nyomtalanul eltűnt. A gazdája azt hiszi, hogy Bécsbe ment a (kormány)koalícióval. Ez azonban nem valószínű. Ez a kutya – amint látható – okos állat…

Délmagyarország, 1912. október 6.