minden évben leütik a bikát
mégis mindig itt van
dúl-fúl furt öklel közöttünk
pedig már a kóstját is eladtuk
marhaságainkat vele előadjuk
vigyorog a köznép köztéren máglya ég
kihegyezett ágak ökörsütő nyársak
pecsenyét szurkálnak
agitál egy alkusz
hogyha velem alkudsz:
itt a bika ára
– tűzne már szarvára jó néhány gazembert –
kiáltja Józsi kezében favilla
félretol egy némbert fejszét ragad Albert
s a bikát szarva közén vágja
röhögi Belzebub milyen mulatságos
– én ütöttem agyon igazam nem hagyom –
még remegő inakkal hősként
búvik elő a jászolból bikaverő János