Cselényi Béla: menyasszonyfényben
a vers érkezése
toporog a vers
tenyérnyi udvaromon
szellőztetni kell
Budapest, 2019. X. 18.
kiszeretés
mintha mindig menyasszonyfényben
aranylana az aurája
dalol dedósan
kiszerettem belőle
mint egy pacsirtából
amely nem beszél
túl szép a szavak
arany körvonala
s a szivárványban is mindig
azonos a sorrend
igénylem a lázadás fintorát
s nem találom a vagányságot
vele mindig bárhová elengedtek volna
féltve óvó öreg szüleim
hiszen fényburka alatt elvesztem volna
a titkosrendőrök fénypásztája elől
de émelygésemet nem érdemli meg
ő ilyen
aranyló napfény
az idők végéig
a fehér éjszakák színes fényévéig
nincs benne sár
mi magvaimnak kéne
Budapest, 2019. X. 19.
Pusztai Péter rajza