úszó szigeteken élünk – közhely
de még zöldek
jön a nyár
a beteljesületlen szerelmek
madonnának lenni
álmodozunk
míg kőbe vésnek

mikor átléptem a határt mit kiszabott nekem
mert nem véletlenül születtem oda
tele volt körülöttem fiatal széllel a tér

de váratlanul arcom az Úr szürkébe vonta

barátságtalan levegőoszlopok közt tengődtem
viseltem a megjelöltek sorsát
miből álmaimban kiléphettem
-lila ködöknek bizonyultak-
annál gyönyörűbbek azóta sincsenek
aztán hiábavalónak tűnt (lett?) minden
a földrészek egybemosódtak
eltűntek a szigetek
felülről nézem egykori tájam
milyen színeváltozó
hogy nem vettem észre
hogy a sorsok összetörtek
külön cserepekben éktelenkednek
arcunkon

2019-10-20-21